Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban

Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban

(11 idézet)

Akkord Kiadó

A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.
A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Természettudomány

Jelenleg a számítógépek egyetlen előnye velünk szemben a gyorsaságuk, az értelemnek ugyanis a legcsekélyebb jelét sem mutatják. Ez nem meglepő, hiszen jelenlegi számítógépeink egyszerűbbek, mint egy primitív földigiliszta agya, amely faj nem éppen szellemi teljesítőképességéről ismert.

165. oldal

Minthogy a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején, a változás nagyon lassú.

161. oldal

Ha egy pillangó Tokióban meglibbenti a szárnyait, akkor ennek következményeképpen a New York-i Central Parkban elkezdhet esni az eső. A gondot az okozza, hogy az események ilyen sorozata nem reprodukálható. Legközelebb, amikor a pillangó ismét meglibbenti a szárnyait, a környezetet jellemző számos tényező értéke egészen más lesz, ami ugyancsak befolyással van az időjárás alakulására. Ezért olyan megbízhatatlanok a meteorológusok prognózisai.

104-105. oldal

Az emberi faj mindig szerette volna ellenőrzése alá vonni a jövőt, vagy legalább előre jelezni, mi fog történni. Ez az oka az asztrológia rendkívüli népszerűségének. Az asztrológia azt állítja, hogy a Földön végbemenő események a bolygók égi mozgásával állnak kapcsolatban. Ez a hipotézis tudományos módszerekkel ellenőrizhető, vagy legalábbis ellenőrizhető lenne, ha a csillagjósok vállalnák a bírálatot és konkrét, ellenőrizhető jóslatokat adnának. Ők azonban elég bölcsek ahhoz, hogy előrejelzéseiket annyira általánosan fogalmazzák meg, hogy az események bármely kimenetele esetén alkalmazhatóak legyenek. Az afféle állítások, mint például "A személyes kapcsolatai erőteljesebbé válhatnak" vagy "Pénzügyi szempontból kifizetődő lehetőség nyílik meg Ön előtt" soha nem bizonyulhatnak hibásaknak. Mindamellett, nem a tudományos bizonyítékok, vagy éppenséggel azok hiánya a valódi ok, amiért a legtöbb tudós nem hisz a csillagjóslásban, hanem az, hogy az asztrológia hipotézise nem áll összhangban más, kísérleti úton már ellenőrzött elméleteinkkel.

103. oldal

Bár nekünk, emberi lényeknek fizikai korlátaink vannak, szellemünk szabadon bejárhatja az egész világmindenséget.

69. oldal

Nincs titokzatosabb rejtély a számomra, mint a tér és az idő. Ugyanakkor semmi sem zavar kevésbé, mint a tér és az idő, hiszen sohasem gondolok rájuk.

Charles Lamb(átvett idézet)

31. oldal

A világ többet változott az elmúlt száz évben, mint bármely ezt megelőző évszázadban. Ez nem valamiféle új politikai vagy gazdasági tanok megjelenésére vezethető vissza, hanem arra az óriási műszaki fejlődésre, amelyet az alaptudományok eredményei tettek lehetővé.

26. oldal

Egyesek Einsteint vádolták az atombomba létrehozása miatt, minthogy ő fedezte fel a tömeg és az energia közötti kapcsolatot. Olyan ez, mintha Newtont okolnánk a repülőgépek lezuhanása miatt, hiszen ő fedezte fel a gravitáció törvényét.

13. oldal

A régi mondás szerint jobb reménykedve utazni, mint megérkezni. A felfedezések utáni vágy munkánk hajtóereje és alkotóerőnk forrása, nemcsak a természettudományban, hanem az élet minden területén. Ha elérünk az út végére, az emberi szellem elkorcsosul és elpusztul. Én azonban nem hiszem, hogy valaha is megállnánk, hiszen ha nem is tudásunk mélységét, de legalább a sokrétűségét örökké gyarapítani fogjuk, mert mindig a lehetőségek egyre táguló látóhatárának középpontjában fogunk állni.

Előszó

Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni.

6. fejezet

Egy tréfásnak szánt, de valójában morbid megjegyzés szerint azért nem tudtunk mindeddig kapcsolatba lépni a földönkívüliekkel, mert amikor valamely civilizáció eléri a mi mostani fejlettségi szintünket, akkor instabillá válik és elpusztítja önmagát. Én azonban optimista vagyok. Nem hiszem, hogy az emberi faj arra vetemedne, hogy beadja a kulcsot, éppen most, amikor a dolgok egyre izgalmasabbá válnak.

6. fejezet, 159-160. oldal

A szerző további könyvei:

Stephen Hawking: Einstein álma és egyéb írásokStephen Hawking: Az én rövid történetemStephen Hawking: A mindenség elméleteStephen Hawking: Az idő rövid története

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom