Anatole France: A vörös liliom

Anatole France: A vörös liliom

(19 idézet)

Fapadoskönyv Kiadó

A vörös liliom egyaránt szerelmi regény, korrajz és az író személyes prob­lémáit feldolgozó alkotás.
A korabeli közvéleményt megosztó mű Therese Martin- Belleme grófné szerelmi életét, a francia szalonok világát, az „előkelőket” állítja középpontba, ugyanakkor megjele­nik a firenzei szobrászon keresztül a 19. század végének műveltség- és művészvilága is.
Az unatkozó, szépséges grófné, akinek már nem nyújt elég szórakozást sem férje, sem a szalonélet, boldogságot és izgalmakat keresve Firenzében tölt pár hetet szobrász szeretőjével...

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

VilágirodalomRegény

Lélek a lélekbe nem hatolhat. (...) Az ember, akármit csináljon is, egyedül van a világon.

Nőnél a féltékenység csak a hiúság sebe. Férfinál mélységes gyötrelem, olyan mély, mint a lélek kínja, és olyan állandó, mint a testi szenvedés...

Az emberek összevissza fecsegnek, akár tudnak valamit, akár nem. Nem tudnak mindent, de mindent mondanak.

A balsors a mi legfőbb urunk és legfőbb barátunk. Megtanít az élet igaz értelmére. Ha majd szenvednek, (...) tudni fogják, amit tudni kell, hinni fogják, amit hinni kell, tenni fogják, amit tenni kell, és olyanok lesznek, amilyennek lenni kell.

A balsors leleményes és alattomos. Beugrik az ablakon, áthatol a falakon. Nem mindig látható, de mindig jelen van.

Akarni egy nőt szépségének és szellemének teljes tündöklésében, egy nőt, aki rendelkezik magával, aki öntudatos és merész, s akit ez még szebbé és kívánatosabbá tesz, aki szabadon, önként, fölényesen dönt a sorsáról; kívánni ezt a nőt, szeretni úgy, amint van, és szenvedni mégis amiatt, hogy nincs meg benne se a gyermeki együgyűség, se a sápadt ártatlanság, ami, ha megvolna benne, visszatetszene; kívánni tőle, hogy az legyen, aki, s ugyanakkor ne legyen az, aki; imádni úgy, amilyenné az élet tette, és amellett keserűen fájlalni, hogy az életnek, amely szépségét kiformálta, köze van hozzá, ó, ez lehetetlen állapot.

Az emberek csak a maguk eszméit látják; vakon és süketen követik a rögeszméjüket. Nem lehet őket visszatartani.

Mi lehet jogosabb, emberségesebb, mint csalással enyhíteni a fájdalmat? Mi lenne velünk, szent isten, ha a nők megvonnák tőlünk a hazugság irgalmát? Hazudj, szerelmem, hazudj irántam való könyörületből! Add nekem az álmot, amely a sötét bánatot kiszínezi! Hazudj minden lelkifurdalás nélkül! Új káprázatot adsz vele, a szépség és a szerelem káprázata mellé.

Semmi sem oly kevéssé mindennapi, mint a tartós önfeláldozás. Márpedig gondoljuk meg, mi mindent kell elégetnie egy nagyvilági hölgynek a szerelem oltárán. Szabadsága, nyugalma, csapongó lelkének sok kedves játéka, kacérkodása, szórakozása, kedvtelése - mind odavész.

A szerelem bűnei bocsánatosak. Helyesebben: ha az ember csak szeret, nem követ el rosszat. Az érzéki szerelem azonban ugyanannyi gyűlöletből, önzésből és haragból tevődik össze, mint szeretetből.

Az üdvözüléshez többféle út vezet. Elérhető a szerelem útján is.

Egy gondolat boldoggá vagy boldogtalanná tehet valakit; egy gondolat éltetni és ölni tud.

A könyörület a szívben fészkel, mint ahogy a tapintóérzék a bőrfelületen.

A szerelem üdén tartja a szépséget, s a nők teste úgy táplálkozik a szerelemből, mint méh a virágból.

Két ember csak megtörik egymáson, egymásba olvadni nem tud!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom