Jodi Lynn Picoult: Apró csodák

Jodi Lynn Picoult: Apró csodák

(21 idézet)

Athenaeum Kiadó

Ruth Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe?
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon.Tovább...

Ruth Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe?
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét - már csak kamasz fia érdekében is -, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról - s önmagukról - tudni véltek.
Jodi Picoult végtelen alázattal, empátiával és alapossággal közelít kiváltság, előítélet és igazság kérdéséhez, s nekünk, olvasóknak sem kínál egyszerű, könnyen emészthető tanulságokat. Az Apró csodák egy rendkívüli író csúcsteljesítménye.

Könyvek 27% kedvezménnyel és az oszág 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Regény

A szeretetnek semmi köze ahhoz, mit nézünk, csakis ahhoz, hogy kik vagyunk mi, akik nézünk.

17. oldal

Minden kisbaba gyönyörűnek születik. Az teszi csúnyává, amit kivetítünk rá.

17. oldal

A gyűlöletben is van hierarchia, ez mindenkinél más és más.

46. oldal

A kamasz sok szempontból ugyanolyan, mint az újszülött. Meg kell tanulnunk olvasni a reakcióiból, különben sosem tudhatjuk pontosan, mi a bibi.

55. oldal

Jobb nem tudni a rút igazságot, csak úgy tenni, mintha nem is létezne? Vagy jobb szembenézni vele, még ha olyan terhet is jelent, amit életünk végéig cipelhetünk?

65. oldal

A kisbabák tényleg olyanok, mint az üres papírlapok. Amikor a világra jönnek, még nem hordozzák magukban a szüleik előítéleteit, sem az egyházuk ígéreteit, sem azt a képességet, hogy kettéválasszák az emberiséget olyanokra, akiket kedvelnek, és olyanokra, akiket nem. Semmit sem hoznak erre a világra, csak a törődés iránti igényt. S ezt a törődést akárkitől elfogadják, bőrszínre való tekintet nélkül.

68. oldal

Nincs rosszabb, mint elhagyni a kórházat a gyerek nélkül, akiért odamentünk.

90. oldal

Magányos dolog a gyász. Nem számít, hányan gyászolnak velem, újra egy börtöncellában érzem magam. Még amikor próbálnak megnyugtatni, akkor is érzem a köztünk lévő falat, amit ez a rettenetes esemény vont közénk, hogy teljesen elszigeteljen mindentől.

102. oldal

Mindig jönnek újabb apró emberi lények, akik még életük történetének első mondatát írják. A születések folyamata olyannyira emlékeztet a futószalagra, hogy mindig meglep, ha valami megállásra és tűnődésre késztet.

110. oldal

A barátaid ellened fordulhatnak, de tudod, mi a jó abban, hogy van testvéred? Örökké tart.

129. oldal

Nem nagy kár elveszteni egy csatát, ha megnyerjük a háborút.

171. oldal

A büszkeség álnok bestia: a sárkányok álmát alussza a szívünkben, hogy akkor üsse fel a fejét, amikor a legkevésbé kéne.

223. oldal

Az élet megy tovább. Mi mást tehetnénk, mint hogy mi is vele megyünk?

270. oldal

Tudod, mi a legnehezebb az anyaságban? Hogy többé nem marad időd gyereknek lenni.

275. oldal

Elvonjuk figyelmünket az idő múlásáról. Beletemetkezünk a munkánkba. Távol tartjuk a kártevőket a palántáinktól. Feltöltjük a benzintankunkat és az egyenlegünket, elvégezzük a nagybevásárlást, hogy a felszínen minden hét egyformának tűnjék. Azután egy nap körülnézünk, és kiderül, hogy a kicsikénkből férfi lett. Belenézünk a tükörbe, és ősz hajszálakat látunk. Rájövünk, hogy kevesebb van hátra, mint amennyit eddig éltünk. S akkor arra gondolunk: hogy történhetett meg ilyen gyorsan? Tegnap még ki se szolgáltak a kocsmában. Tegnap még pelenkáztam a fiamat. Tegnap még fiatal voltam. Amint beüt a felismerés, pörögni kezd a számláló. Mennyi időm maradt? Mennyi mindent zsúfolhatok bele?

333. oldal

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ