Konrád György: Áramló leltár

Konrád György: Áramló leltár

(7 idézet)

Pesti Szalon Kiadó

Vállalt közéleti szerepénél, PEN Klub-tisztségénél fogva Konrád Györgynek sokszor és igen változatos témakörökben kell megnyilvánulnia, előadásokat, bevezetőket, köszöntőket tartania. Legújabb esszékötetében ezeket az írásait adja közre. Látszólag efemer termést, hisz hol általános politikai értékelést kellett végeznie, hol az írók, a könyvkiadás problémáiról szólnia, vendéglátói országáról, városáról beszélnie, a polgármesterek érdemeit, feladatait méltatnia, a gyermekek világát, sorskérdéseit felvillantania. Konrád György azonban nem formálisan óhajtott megfelelni e kötelezettségeinek, előadásai semmiben sem hasonlítanak a szokványos protokoll-megnyilvánulásokhoz. Egy-egy témát nemcsak alaposan tanulmányozott, hanem szinte magáévá is élte őket, így mondandója egyszerre újszerűen eredeti és mélyen személyes.Tovább...

Vállalt közéleti szerepénél, PEN Klub-tisztségénél fogva Konrád Györgynek sokszor és igen változatos témakörökben kell megnyilvánulnia, előadásokat, bevezetőket, köszöntőket tartania. Legújabb esszékötetében ezeket az írásait adja közre. Látszólag efemer termést, hisz hol általános politikai értékelést kellett végeznie, hol az írók, a könyvkiadás problémáiról szólnia, vendéglátói országáról, városáról beszélnie, a polgármesterek érdemeit, feladatait méltatnia, a gyermekek világát, sorskérdéseit felvillantania. Konrád György azonban nem formálisan óhajtott megfelelni e kötelezettségeinek, előadásai semmiben sem hasonlítanak a szokványos protokoll-megnyilvánulásokhoz. Egy-egy témát nemcsak alaposan tanulmányozott, hanem szinte magáévá is élte őket, így mondandója egyszerre újszerűen eredeti és mélyen személyes. ; Kötetének alcímében „elmélkedéseknek” nevezi írásait, és azok valóban leginkább annak tekinthetők. Nem téziseket tár hallgatói-olvasói elé, nem szakirodalmi szemlékkel szolgál (bár egy-egy megállapítása, leírása, gondolatmenete mögött hatalmas szakirányú olvasottság is áll), hanem saját reflexióit, meglátásait, kemény gondolatmunkában tisztázott filozófiáját adja elő. Csak így lehetséges, hogy munkái nem életművének melléktermékei, hanem szerves részei mind a tudós, mind az esszéíró Konrád ouvre-jének. Különös sajátossága ezeknek az írásoknak, hogy bennük a gondolkodó és az író mintegy szövetségre lép: legtöbbször személyes benyomásaival, egy-egy jelenség, város, táj, ember, író, tisztviselő írói módon meglátott és jellemzett képével indít, hogy azután szigorú fogalmisággal e képek mögé felrajzolja a jelenség értelmét, kiderítse a lényeg kapcsolódásait, végezetül egyszerre írói és filozofikus összképpel zárjon. Megoldási javaslatai (hogyan kell megszervezni a könyvpiacot, mit kell tenni a gyermekek érdekében, milyen legyen a jó polgármester, mit tehet egy zsidó, hogyan mérsékelhetők a modernizálódás ártalmai, milyen legyen egy író „hozzáállása” a politikához) nincsenek. Konrád azt a módszert mutatja fel, arra ad példát, hogyan ragadhatók meg a kérdések, miként kell róluk adekvátan és árnyaltan gondolkodni.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Kortárs

A kapcsolatok kultúrája a tartózkodás és a közeledés, szemérmesség és őszinteség ellentétes impulzusainak finom váltakozását igényeli. A szeretet nem erkölcsi kötelességem mindenkivel szemben, a tolerancia igen, ennél fogva a türelem egyetemes eszmény.

20. oldal

Az emberiesség a cselekvés világában a lelkiismeret kísérő szólama, akár vallásosak vagyunk, akár nem.

15. oldal

A háború: minden apránként fölépített erkölcsi és jogi megállapodás sutba vágása, az emberek lázadása saját civilizációjuk ellen, olyasmi, mint amikor a gyerek fölépíti a homokvárat; aztán egyszer csak a közepébe ugrik.

Nem igyekszünk emlékezni, nincs kollektív hajlamunk a bűnbánatra, meg akarunk feledkezni a szégyeneinkről; jobban tetszik, ha dicsérnek, ha pedig szidnak, becsukjuk a fülünket. Amnézia, nem emlékezni arra, ami fáj. Nem okozni magunknak fájdalmat. Félünk a szégyentől és a megszégyenüléstől. Az emberek, amire nem szeretnek emlékezni, arra nem emlékeznek.

A gyermeki lélek, a még nem bűnös ember lelke mindannyiunkban megvan, de ahogy az idő múlik, ahogy előrehaladunk a korban, úgy gyarapítjuk érdemeinket és mulasztásainkat vagy akár a rossz cselekedeteink lajstromát. Az óvodában még nincsenek bűnösök, ott mindenki megérdemli a bizalmat. A gyerekek igazságérzete, együtt érző képessége, ízlése nem rosszabb, mint a felnőtté. Aki egy csecsemő szemébe néz, azt tudja, hogy onnan valami nálunk tökéletesebb néz vissza ránk.

Amikor tisztelgünk a haldokló előtt, akkor egy másik ember előtt hajtjuk meg a fejünket, aki a vég perceiben minden különösségétől megszabadult, egy másik ember, önmagunk mása, aki most eltávozik közülünk. Egyéniségünk minden bizonnyal roppantul különböző volt, de egymáshoz hasonlóan születtünk és halunk ki innen. A kezdet és a vég állapotában nagy egyenlőség uralkodik az emberek között.

Igen fárasztó mindig szem előtt tartani, hogy a másik sokkal több annál, mint ami látszik belőle. Nemcsak mi vagyunk szinte végtelenek, ő is az. Erről kiábrándult hangulatainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ha nincs vagy nem látszik a végtelenség sem énbennem, sem tebenned, akkor semmibe vehetlek, gőgös magasságból nézhetek le rád.

A szerző további könyvei:

Konrád György: Elutazás és hazatérésKonrád György: ÚtrakészenKonrád György: IngaKonrád György: Mit tud a levelibéka?Konrád György: Öreg erdő

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom