Douwe Draaisma: Az álomszövő

Douwe Draaisma: Az álomszövő

(13 idézet)

Gondolat Kiadó

Az álmok különös dolgok: bár gyakran rögtön ébredés után elillannak, homályos emlékképeket és érzéseket hagyva maguk után, néha hosszú ideig - olykor egész életünkben - elkísérnek bennünket, és olyan élénken élnek bennünk, hogy óhatatlanul az az érzésünk: mondani akarnak nekünk valami fontosat. A holland pszichológiatörténész, Douwe Draaisma új könyvének alapkérdése éppen ez: jelentenek-e valamit az álmok, és ha igen, mit - vagy az álomképek agyunk véletlenszerű játékai csupán?
A könyv fejezeteinek többsége jellegzetes álomtípusokat jár körül - a vizsgaálmot, a lebegéses álmot, a lucidus álmot, a rémálmot és az erotikus álmot -, de külön fejezet szól a vakok álmairól, arról, hogy színesben álmodunk-e vagy fekete-fehérben, sőt a jósálmok és telepatikus álmok jelenségéről is.
Draaisma ezúttal is a maga egyedi és rendkívül élvezetes írói módszerével tekinti át az álomkutatás és -értelmezés történetét (természetesen hangsúlyosan tárgyalva Freud írásait).Tovább...

Az álmok különös dolgok: bár gyakran rögtön ébredés után elillannak, homályos emlékképeket és érzéseket hagyva maguk után, néha hosszú ideig - olykor egész életünkben - elkísérnek bennünket, és olyan élénken élnek bennünk, hogy óhatatlanul az az érzésünk: mondani akarnak nekünk valami fontosat. A holland pszichológiatörténész, Douwe Draaisma új könyvének alapkérdése éppen ez: jelentenek-e valamit az álmok, és ha igen, mit - vagy az álomképek agyunk véletlenszerű játékai csupán?
A könyv fejezeteinek többsége jellegzetes álomtípusokat jár körül - a vizsgaálmot, a lebegéses álmot, a lucidus álmot, a rémálmot és az erotikus álmot -, de külön fejezet szól a vakok álmairól, arról, hogy színesben álmodunk-e vagy fekete-fehérben, sőt a jósálmok és telepatikus álmok jelenségéről is.
Draaisma ezúttal is a maga egyedi és rendkívül élvezetes írói módszerével tekinti át az álomkutatás és -értelmezés történetét (természetesen hangsúlyosan tárgyalva Freud írásait). Miközben elemzéseihez a legújabb tudományos kutatások és kísérletek eredményei nyújtanak szilárd alapot, mondandója megvilágításához a legváltozatosabb forrásokat hívja segítségül a szépirodalmi művektől a filmeken át az álomnaplókig.
"Vajon az erotikus álmaink a legmélyebb szexuális vágyak kifejeződései? Összhangban állnak a szexuális fantáziáinkkal, vagy az álmoknak is megvan a saját repertoárjuk? Miért kapcsolódik össze a rémálmainkban érzett félelem azzal az érzéssel, hogy nem tudunk mozogni? Miért érezzük mindig olyan kellemesnek a repüléses álmokat? Repülünk, lebegünk, de hogyhogy nem félünk a leeséstől? Van, hogy álmodunk, és közben tudjuk, hogy álmodunk - hogyan jön létre ez a sajátos kettősség? És persze ott a legnehezebb kérdés: jelentenek-e egyáltalán valamit az álmok? Mondanak-e valamit az álmodóról? Vagy az álomelbeszélés csak suta kísérlet arra - tudattalanunk vagy agyunk egy részének próbálkozása -, hogy mintát szőjön a valójában összevissza tüzelő agysejtek káoszába?"

Olvass belőle egy részletet, és vedd meg 30% kedvezménnyel!

Pszichológia

Az álmok jellegzetessége, hogy gyakran mintha értelmezést várnának az álmodótói. Az ember csak elvétve hajlik arra, hogy egy éberálmát feljegyezze vagy elmesélje valakinek, vagy hogy megkérdezze, mit is jelenthet. Az álmokban azonban van valami zavarba ejtő, valami sajátos módon érdekes - ezért szeretnénk megfejteni a jelentésüket.

Ludwig Wittgenstein(átvett idézet)

a könyv mottója

A neurológiai és fiziológiai folyamatok mindig csak az álmok feltételeit jellemzik, nem az álmodott történetet, azt pedig végképp nem, amit ez a történet az álmodónak jelent.

14-15. oldal

Amikor lefekszünk aludni, negyedfordulatot tesz a világ, elbillen "kilencven sötétlő fokkal", s ilyenkor a nappal még szépen egymáson fekvő gondolatok egyszerre úgy merednek föl, mint fatörzsek egy sűrű vadonban. Ilyen áthatolhatatlanul sűrű az álmok kutatása is, s vele együtt az az irodalom, amiben lecsapódik. Örökös félhomály, utakat alig találni, és a csapásokat, amelyeket mások vágtak, csakhamar megint benövi a televény. Egy ilyen erdő titokzatos erővel vonzza az embert. De aki visszatér belőle, és szabad eget lát a feje felett, fel is lélegzik, hogy nem nyelte el a rengeteg.

17. oldal

Bármilyen halk is a motor, minden hűtőszekrény búg egy kicsit. Ez a búgás, habár a hűtési mechanizmushoz tartozik, nem beépített elem. Naivitás azt kérdezni: "Voltaképpen mire jó ez a búgás a hűtőszekrényben?" De még ennél is nagyobb hiba így érvelni: "Ha nem lenne jó valamire, már réges-rég kidobták volna a tervezők." Pedig éppen itt vannak tévedésben, akik szerint az álmot, ha semmilyen funkciója nem lenne, már nyilván kirostálta volna az evolúció. Ennek épp a fordítottja igaz: addig, amíg a REM-alvás evolúciós funkcióval bír, az álom is az uszályában maradhat.

47. oldal

Van valami az álomképekben, ami bizonyos hasonlóságot mutat a nyelvi jelekkel. Ahogy az a papírra vagy homokba rajzolt jelek sorának is sajátja lehet. Talán egy sem akad köztük, amelyikben ráismernénk valamely általunk ismert ábécé egyik egyezményes jelére, és mégis erős bennünk az érzés, hogy valamilyen nyelvet alkotnak: hogy jelentenek valamit.

Ludwig Wittgenstein(átvett idézet)

47. oldal

Bizonyos szavaknak muszáj volna létezniük.

69. oldal

Ha egy elbeszélés úgy kezdődik: "egy páciensem..." vagy "egy barátom...", akkor az nemritkán magáról az elbeszélőről fog szólni.

84. oldal

Egy olyan társadalomban, mint a miénk, folytonosan megmérettetik az ember. Az, ami oly vidáman indul, mondjuk egy óvodai cipőbekötő-diplomával, később felvételi, érettségi és záróvizsgákban, pályázati és értékelő interjúkban, assessmentekben és tenure trackekben csúcsosodik ki. Ha valaki nem üti meg a mércét - megbukik, nem jut be, kudarcot vall -, annak gyorsan híre megy, és ezzel a kockázattal feszülten, szorongva nézünk szembe. És eddig csak a hivatalos, nyilvános erőpróbákról szóltunk. Sok vágyunkról és törekvésünkről talán senki sem tud, és ezek is csalódásba, kiábrándulásba torkollhatnak.

88. oldal

A megismételt kísérleteknek nincs túl nagy tekintélyük a pszichológiában. Jóllehet senki sem vonja kétségbe, hogy az ismétlések lényegi jelentőségűek - ha másért nem, hogy kiszűrjék a csalást és a véletleneket, illetve hogy meghatározzák az eredmények altalánosíthatóságát -, mégis a lehetetlennel határos megjelentetni őket. De nem is lehet velük babérokra törni: hallottunk már olyat, hogy valakinek egy kísérlet briliáns megismétlése fűződik a nevéhez?

98. oldal

Annak, aki meg akarja cáfolni a törvényt, miszerint minden holló fekete, nem szükséges bebizonyítania, hogy egyetlen holló sem fekete, elég egyetlen hollóról bebizonyítania, hogy fehér.

William James(átvett idézet)

101. oldal

Filozófiai értelemben a fekete-fehér fénykép nem megelőzte, hanem követte a színes fénykép feltalálását, ahogy a korai film is csak a hangsáv feltalálása után lett némafilm. De a példa azt is szemlélteti, milyen veszélyekkel jár, ha a korábbi generációknak feltett kérdéseinket a mai értelemben még nem használatos terminusokkal fogalmazzuk meg.

154. oldal

Nem kell ahhoz valamilyen - nyugatiak számára - egzotikus kultúrában vagy tradícióban felnőni, hogy félelmetes értelmezést adjunk egy önmagában is félelmet keltő élménynek.

205. oldal

Ha az embernek választania kell egy idősebb és egy fiatalabb szerető között, jobb, ha az idősebbet választja - de nem azért, mert az idősebb tapasztaltabb, hanem mert hálásabb lesz a döntésért.

225. oldal

A szerző további könyve:

Douwe Draaisma: Kizökkent elmék
Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ