 | Konrad Lorenz: Az Orosz Kézirat(5 idézet) “Alapjában véve megteheti-e egy természettudós, hogy bármilyen jelenség magyarázatául egy megmagyarázhatatlan és elképzelhetetlen erő létezését tételezze fel? Vajon akkor legitim módon teheti meg ezt, ha minden más magyarázat csődöt mond? Természetesen mindenkinek joga, hogy higgyen valami különösben, magasabb rendűben, sőt talán természeten kívüliben is, amely benne rejlik az életben és bennünk magunkban is. Senki sem teheti meg azonban, hogy a természetes történés oksági láncolatába valami természeten kívülit kauzális tényezőként illesszen be, majd úgy tegyen, mintha ezzel természetes folyamatokat magyarázott volna meg...” |
Minden egyenlőség alapjában véve csak tautológia, amely azt állítja, hogy az egyes (szám) üres doboza egyenlő önmagával. Abban a pillanatban hogy az egyesek minden egyes dobozát megtöltjük egy-egy valóságos dologgal, az egyenlőség elveszíti abszolút igazság jellegét, és a mennyiség kategóriája annak bizonyul, ami valójában, tudniillik statisztikailag valóban jól működő számlálógépnek. Kétszer két atom, két alma vagy két birka valójában sohasem egyenlő négy másikkal, azon egyszerű okból, hogy egyáltalán nem létezik két egymással tökéletesen egyforma atom, alma, juh. A "kétmilliárd meg kétmilliárd egyenlő négymilliárddal" egyenlőség valóságos egyedi dolgokra alkalmazva a százalékban kifejezett pontatlanságnak valószínűleg jóval csekélyebb fokát mutatja, mivel nagy számok esetében a konkrét, egyedi dolgok individuális különbözősége statisztikailag kiegyenlítődik.
96. oldal
Mára egyetlen értelmes, a természettel és az élettel közeli kapcsolatban lévő pszichológus sem kételkedhetik abban, hogy minden, de minden lelki és szellemi folyamat lényegének egy részét tekintve egyben testi jellegű, különösképpen pedig idegélettani folyamat. Egy kis mérgezés, egy kis agysérülés... és hová lesz a "halhatatlan" lélek és a minden testi dolognál magasztosabb szellem? Saját gyakorlatunkban kell megtapasztalnunk az agysérültek szörnyű és megrendítő személyiségváltozásait, hogy megtudjuk, mennyire halandó az emberi lélek, mennyivel halandóbb még a testnél is!
106. oldal
Az, hogy jelenségek bizonyos köréről különböző véleménnyel lehetünk, csak azt mutatja, hogy a tények még nem elégségesek egy tulajdonképpeni véleményalkotáshoz.
143. oldal
Két, egymással ellentétes munkahipotézist képviselő kutató nem vita útján igyekszik dűlőre vinni a dolgot, a vitára legfeljebb álláspontjaik kölcsönös tisztázása céljából kerítenek sort. Nem egymással, hanem a tényekkel néznek farkasszemet, ezek pedig vagy az egyik, vagy a másik hipotézist érvénytelenítik majd - esetleg mindkettőt.
143-144. oldal
Csakis a tények iránti alázat teszi lehetővé a természettudományok ellentmondásmentes dobozrendszere által felhalmozott tudáskincs kollektív jellegét, valamint azt, hogy oly sok ember dolgozik együtt egy nagy építményen. Ezt az alázatot különös eréllyel kell megkövetelni a filozófiától is, amelytől azt várjuk, hogy képes legyen egy ilyen együttműködés koordinálására és irányának kijelölésére.
145. oldal
A szerző további könyvei:
