Kate Morton: Az elfeledett kert

Kate Morton: Az elfeledett kert

(12 idézet)

Könyvmolyképző Kiadó

Egy kislányt magára hagynak 1913-ban egy Ausztráliába tartó hajón. Lélek egyedül érkezik, csak egy kis bőrönd van vele, benne néhány ruhadarab meg egyetlen könyv - egy gyönyörű mesekönyv. A gyermeket befogadja a kikötőmester és felesége, és mint a magukét nevelik fel. Huszonegyedik születésnapján elmondják neki az igazságot, és "Nell", aki úgy érzi, hogy kicsúszott alóla a talaj, nekivág, hogy megtudja, ki is ő valójában. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. De csak Nell halála után folytatja a kutatást az unokája, Cassandra, és akkor áll össze a kirakós rejtvény valamennyi darabja.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Regény

A mesék különös élvezetet jelentenek, felkeltve a gyermekkor elbűvölő és olykor félelmetes érzéseit.

129. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

A múlt olyan, mint valami régi barát. Néha csak úgy beállít hívatlanul, és el se megy!

578. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

- Mennyivel könnyebb volna az élet, ha valami meséhez hasonlítana... Ha mindenkit be lehetne skatulyázni, mindenki valamilyen típushoz tartozna. (...)
- Az ember is puszta klisé, aki szentül állítja, hogy ilyesmi nem létezik. (...) Mindannyian egyediek vagyunk, csak nem úgy, ahogyan képzeljük.

398. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Összehajtogatta Sammy emlékét, amilyen gyengéden csak tudta, érzések rétegeibe csomagolva - öröm, szeretet, elkötelezettség -, ami immár mind szükségtelenné vált, és az egészet mélyen magába temette. Valahogy úgy érezte helyesnek, ha kiürülnek ezek az emlékek, ezek az érzések. Mert Sammy halálával Eliza immár félemberré vált. Mint egy gyertyavilágától megfosztott szoba... lelke hideg volt, sötét és üres.

170. oldal

Remény - hogy meggyűlölte ezt a szót! Az ember lelkébe plántált alattomos mag nem kíván ápolást, titkon gyarapszik, majd látványosan virágba borul, ahogy az ember óhatatlanul is dédelgeti. A remény akadályozza meg azt is, hogy az ember a tapasztalattól fogadjon el tanácsot.

453. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

- Maga szerint nem adomány, hogy az ember csak előrenéz, és nem hátra? (...)
- Rémes egészen elfelejteni a múltat... Mert akkor olyan, mintha meg sem történt volna. (...) Emlékek kellenek ahhoz, hogy az ember életben tartsa a múlt dolgait.

445. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Az ítélőképességet gyakran megviseli, ha az ember alól frissiben húzták ki a talajt.

495. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Kegyetlen úrnő az emlékezet, mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogyan táncoljunk vele.

509. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

A kétségbeesett ember úgy kapaszkodik a reménybe, mint tengerész a hajóroncsba.

454. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Ahol nagy nyereség kecsegtet, ott sok a vesztenivaló is.

452. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Minden ember szívében van egy üreg. Mély, sóvár szakadék, amelynek betöltése mindennél fontosabb.

385. oldal, Könyvmolyképző Kiadó, 2011.

Sose feledd, hogy kellően erős akarattal még a gyengék is nagy erővel rendelkezhetnek.

149. oldal

A szerző további könyve:

Kate Morton: Felszáll a köd

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom