Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

(12 idézet)

Helikon Kiadó

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regénye. Főhőse, Billy Pilgrim elszabadul az időben, és zsiráfok meg gyakorlózubbonyos csecsemők, bombák meg ellopott teáskannák társaságában nézi, amint halál és művészet járja szolgálati keringőjét, most, a múltban és mindig, a Földön és a Tralfamador bolygón. Hozzá madarak csicsergik: Nyitni-kék.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Szórakoztató irodalom

Az embereknek nem volna szabad hátratekinteniük. Az aztán bizonyos, hogy én többé nem teszem.

Végül mindenkinek meg kell halnia, hogy sose mondjon vagy akarjon többé bármit is.

24. oldal

Az emberek meg lennének lepve, ha tudnák, hogy ezen a világon mi mindent köszönhetünk az imádságnak.

122. oldal

Ha valaki meghal, az csak úgy tűnik, mintha meghalt volna. Továbbra is tökéletesen eleven marad a múltban, éppen ezért nagy butaság, ha az emberek sírnak a temetésén. Minden egyes pillanat, a múlt, a jelen és jövő, mindig is létezett és mindig létezni fog.

25. oldal

Az idők összessége az idők összessége. Az nem változik. És nem áll kötélnek sem fenyegetésekre, sem magyarázkodásokra. Egyszerűen: VAN.

103. oldal

Ha tiltakoznak, ha azt hiszik, hogy a halál valami szörnyű dolog, akkor egy árva szót sem értettek meg mindabból, amit mondtam.

164. oldal

Az idő teljessége a teljes idő. Nem változik. Nem nyújt segédkezet. Nem figyelmeztet, nem is magyaráz. Az idő egyszerűen van. Ha pillanatról pillanatra éljük, ön is rá fog ébredni, hogy mindannyian borostyánba ragadt bogarak vagyunk.

106. oldal

A háború egyik alapvető hatása, hogy az emberek ne akarjanak maguknak jellemet.

Tudtam, hogy rossz lesz megöregedni. (...) De azt nem is sejtettem, hogy ennyire rossz lesz.

Soha nem lesz művész, aki nem keringőzött a halállal.

32. oldal

Isten, adj nekem derűt és a nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.

236. oldal

Mármost, ha én jómagam azt hallom, hogy valaki meghalt, egyszerűen vállat vonok, és azt mondom, amit a tralfamadoriak is mondanak a halottakra, ez pedig az, hogy: Így megy ez.

A szerző további könyvei:

Kurt Vonnegut: A hazátlan emberKurt Vonnegut: Hókusz-pókuszKurt Vonnegut: BörleszkKurt Vonnegut: Éj anyánkKurt Vonnegut: Macskabölcső
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom