Egon Friedell: Az újkori kultúra története

Egon Friedell: Az újkori kultúra története

(11 idézet)

Holnap Kiadó

Egon Friedell osztrák drámaíró, színész 1927 és ’34 között írta „Az újkori kultúra története” című összefoglaló munkáját. Bár nem hivatalos történész, műve itt kiadásra kerülő első kötetének bevezetőjében alapos elemzést ad a történetírás módszereiről, a jeles történetírókról (Herodotosztól Huizingáig) s a személyiség történelemformáló szerepéről. E bevezető rész fő konklúziója, hogy csak olyan történelmet érdemes írni, amely a mai kor, a ma emberének alaposabb megértését, megismerését célozza.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Tanulmány

Az élet tendenciája a terjedés, a magasabbra jutás, a sokszorozódás.

431. oldal

A géniusz nem más, mint a nagy tömeg számtalan kis kívánságának és művének a kivonata.

704. oldal

Az idő talán a legnagyobb mindazon szörnyűségek közül, amelyek az embert körülveszik: futó és titokzatos, alaktalan és feneketlen, pontmetszet két fenyegető bizonytalanság között, amelyik már nincs, és mégis, még mindig nyomasztóan belemered a mostba, és egy jövő között, amely még nincs, és mégis, már aggasztóan nehezedik rá a mára; a jelent azonban sohasem foghatjuk fel. Az idő tehát, a legelőkelőbb és legértékesebb hozományunk, nem a miénk. Birtokolni szeretnénk, és ehelyett ő tart megszállva minket, nyughatatlanul hajszoljuk azt a fantomot, amit "holnapnak" nevezünk, és amit sohasem fogunk elérni.

78-79. oldal

A természet mindig és mindenütt azon igyekszik, hogy a mérleget egyensúlyba hozza, és minden kedvezést valamilyen hiánnyal, de minden hátrányt is valamilyen előnnyel egyenlítsen ki.

99. oldal

Az embernek megvolt már karcsú, arányos testalkata, egyenes, nemes járása, világot átfogó szeme évezredek és évezredek óta (...), de széppé csak abban a pillanatban vált, amikor a görög művészet felismerte és ábrázolta a szépségét.

16. oldal

A termékeny új eszmék sohasem az egyes embertől származnak, hanem mindig a kortól. Egyenesen értékük próbaköve az, hogy sokan gondolják egyidejűleg.

64. oldal

Ha egy politikus államérdekből vagy pártjának érdekéből egy másik politikusnak ciánkálit öntene a csokoládéjába, az egész civilizált világot felháborodás fogná el; hogy azonban egy államférfi ugyanilyen indokokból csal, tényeket hamisít, színlel és intrikál: ezt egészen magától értetődőnek tartjuk.

69. oldal

A világtörténelem drámai probléma. Nem egyéb, mint az emberi kollektív lélek tarka, zavaros és változatos, de mégis határozott lélektani törvények szerint lefolyó végzetútja, melynek egyes szakaszai nem csak egymásra, hanem egymásból is következnek.

73. oldal

A szenzualista csak abban hisz, amit az érzékei jelentenek neki; de ki beszéli rá erre a hitre? Az értelme. A racionalista csak arra épít, ami meggyőzi az értelmét; de ki szolgáltatja azt az alapot? Érzéki benyomásai.

75. oldal

Az ember nem egyéb, csak egy halom tévedés, tehetetlen a kegyelem nélkül. Semmi sem mutatja meg neki az igazat, minden becsapja. Az igazság két fő oszlopa, az értelem és az érzékek, kölcsönösen becsapják egymást.

Blaise Pascal(átvett idézet)

73. oldal

Szabálytalanság a természet, az élet, az ember lényege. "Szabályosság" mesterséges desztillátum vagy sajátos véletlen.

63. oldal

A szerző további könyve:

Egon Friedell: Az újkori kultúra története II.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom