Konsztantyin Pausztovszkij: Barangolások könyve

Konsztantyin Pausztovszkij: Barangolások könyve

(6 idézet)

Európa Könyvkiadó

Az író önzetlenül és bőkezűen nyitja meg az olvasók előtt emlékeinek, élményeinek pazar kincsestárát, és megkapó közvetlenséggel beszéli el az elszállt évek eseményeit, idézi fel azoknak az elhunyt barátoknak, íróknak, művészeknek alakját, akik ma már csak alkotásaikban és az utódok szívében élnek. Pausztovszkij azon túlmenően, hogy felnőtt férfikorának eseményeit megeleveníti, hiteles, érdekes képet fest kortársairól: Babelről, Bagrickijról, Gajdarról, s egyben a kornak, az elmúlt évtizedeknek is őszinte, hűséges krónikása. Finom lírai hangja, mondanivalójának művészi közvetlensége, meséjének nyugodt áradása életrajzi regényének ezt a kötetét is maradandó élménnyé teszi valamennyiünk számára.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

Bizonyos esetekben a természetet nem szabad magára hagyni. Irányítani kell az emberiség javára, de alapvető törvényeibe persze nem szabad beleavatkozni. Az emberek boldogsága nem függ a civilizáció előrehaladásától. A boldogság örök érvényű kategória.

428. oldal

Vannak megpróbáltatások, amelyeket sohasem kellene embernek elviselnie, olyan kegyetlenek, s annyira ellentmondanak azoknak a magasztos értékeknek, amelyekért annyi esztendeig élt, s amelyeknek tiszteletére az emberiséget nevelte.

390. oldal

Vannak az életnek olyan korszakai, amelyekre az ember semmiképp sem akar visszagondolni. Nem azért, mert hibáink, kudarcaink vagy boldogtalanságunk emlékei fűződnek hozzájuk. Apám gyakran mondogatta, hogy a kudarcnak is megvan a maga jó oldala. Nem ez az oka tehát, hogy néha nem szívesen térek vissza a múltba. Azért nincs kedvem visszaemlékezni életem bizonyos szakaszaira, mert nem adtak hozzá semmit a valóságnak ahhoz a képéhez, amely mindegyikünkben él.

327. oldal

Gyakran meglepődöm rajta, hogy milyen vakon járunk-kelünk az életben, nem sejtjük, nem is képzeljük, mennyi tragédia, nagyszerű emberiesség, bánat, hőstett, aljasság és kétségbeesés színhelye az a darabka föld, ahol éppen élünk. És mi csak élünk, és nem is gyanítjuk mindezt.

133. oldal

Nincs nagyobb boldogság a földön (...), mint az összetartozó emberek egyetértése, és nincs tragikusabb, mint a halódó szerelem, az érzés megmagyarázhatatlan, észrevétlenül terjedő és egyik fél által sem érdemelt pusztulása. Az ember egyik percről a másikra végképp magára marad.

111. oldal

Az ember egyik legerősebb ösztönös vágya az a törekvés, hogy emlékezetébe rögzítse azt, ami visszahozhatatlanul eltűnik.

62. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom