Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol

Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol

(4 idézet)

Magvető Kiadó

"Azt mondta, csak egyet kérek tőled. Hadd szagoljalak meg. Nem feleltem semmit, erre elmondta, azóta végig, ezeken a hosszú éveken át visszakívánta a szagomat. Mélyen zsebre vágtam a kezem, nehogy... A hátamba került, és ráhajolt a hajamra. Így maradt jó ideig, és én szörnyen éreztem magam. Az orra lekalandozott a tarkóm vájatába, a fejemen körözött komótosan, végigaraszolt a nyakamon a gallérom pereméig. Nagyokat szuszogott, de a kezével nem ért hozzám. Aztán meglazította a nyakkendőmet, kigombolta az ingem két felső gombját, és éreztem a jéghideg orra hegyét a kulcscsontomnál, én, én... Tettem egy hirtelen mozdulatot. Ő fölegyenesedett a hátam mögött, és rátenyerelt kétfelől a vállamra. Elmegyek, mondta. Kérlek, ne mozdulj, ne fordulj hátra. Könyörgök. Könyörgök. Nem mozdultam. Amúgy sem mutattam volna neki a duzzadt szememet meg az eltorzult pofámat. Vártam egy jó darabig, aztán elindultam a kocsimhoz."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Elbeszélések

Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol... Ne mondja senki, hogy túlkomplikálom.

79. oldal, Eltáv c. novella

A szívem olyan, mint egy nagy üres táska, strapabíró táska, elképesztő, mi minden beleférne, de akkor sincs benne semmi.

58-59. oldal, The Opel Touch c. novella

A tavasz a rügyező nyárfákon zsinatoló tömérdek kismadár. Éjjelente a kandúrok pokoli kornyikálása, a Szajnán kergetőző kacsapárok, meg a szerelmesek. Ne már, hogy nem szerelmeseket látsz mindenfelé. Vég nélküli, csöpögős smárolások, feszülő farmernadrágok, kóbor kezek, foglalt padok.

48. oldal, The Opel Touch c. novella

Nézzék csak meg jól a terhes nőt: azt gondolnánk, átmegy az utcán, vagy dolgozik, vagy éppenséggel szól önökhöz. Tévedés. A gyerekére gondol. Nem fogja bevallani, de kilenc hónap alatt nincs perc, hogy ne gondolna a gyerekére. Jó, figyel arra, amit mondanak neki, csak nemigen hallja. Bólogat, de igazából fütyül az egészre. Maga elé képzeli. Öt milliméter: egy szem búza. Egy centi: kagylócska. Öt centi: az asztalon a radírgumi. Húszcentisen, négy és fél hónaposan: a kitárt tenyere. Semmi. Semmi se látszik, mégis csak gyakran téved a keze a hasára. Dehogy, nem is a hasát érinti, hanem őt.

27-28. oldal, Nem túl mókás dolgok c. novella

A szerző további könyvei:

Anna Gavalda: 35 kiló reményAnna Gavalda: Kis kiruccanásAnna Gavalda: Szerettem őtAnna Gavalda: Édes életünkAnna Gavalda: Együtt lehetnénk
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom