Steve Jones: Darwin szelleme

Steve Jones: Darwin szelleme

(19 idézet)

Typotex Kiadó

Steve Jones rendkívül érdekfeszítő stílusban és Darwin szellemében megírt könyve mai ismereteink szintjére hozza A fajok eredetét. Szerkezetileg követi a klasszikus mű felépítését a háziállatoktól a fossziliákig, a méhkasoktól a Galapagos-szigetekig, de az ő Nagy Tényei (Darwin egyik kedvenc kifejezése) a huszadik század végéről származnak. A Darwin szelleme Charles Darwin gondolatait a legújabb tudományos eredmények fényében értelmezi. Darwin „egyetlen hosszú okfejtésnek” nevezte könyvét. A modern biológusok ezzel készséggel egyetértenek. Ha elolvassuk Darwin négyszáz oldalát, elképesztőnek fogjuk találni, hogy az érvelésbe azonnal milyen jól beilleszthető minden új felfedezés. A mű logikája semmit nem veszített lebilincselő erejéből. A benne szereplő tények azonban immár másfél száz évesek és számos hézag mutatkozik közöttük, amelyek betöltése nélkül az elméletet nem tekinthetjük teljesen bizonyítottnak.Tovább...

Steve Jones rendkívül érdekfeszítő stílusban és Darwin szellemében megírt könyve mai ismereteink szintjére hozza A fajok eredetét. Szerkezetileg követi a klasszikus mű felépítését a háziállatoktól a fossziliákig, a méhkasoktól a Galapagos-szigetekig, de az ő Nagy Tényei (Darwin egyik kedvenc kifejezése) a huszadik század végéről származnak. A Darwin szelleme Charles Darwin gondolatait a legújabb tudományos eredmények fényében értelmezi. Darwin „egyetlen hosszú okfejtésnek” nevezte könyvét. A modern biológusok ezzel készséggel egyetértenek. Ha elolvassuk Darwin négyszáz oldalát, elképesztőnek fogjuk találni, hogy az érvelésbe azonnal milyen jól beilleszthető minden új felfedezés. A mű logikája semmit nem veszített lebilincselő erejéből. A benne szereplő tények azonban immár másfél száz évesek és számos hézag mutatkozik közöttük, amelyek betöltése nélkül az elméletet nem tekinthetjük teljesen bizonyítottnak. Mára azonban az összes – vagy csaknem az összes – ilyen hézag kitöltése megtörtént. „Önhittség lenne könyvemet többnek föltüntetni, mint az eredeti puszta árnyékának, tartalmában és formájában egyaránt” – mondja a szerző művéről. „A fajok eredete a tényirodalom csúcsát képviseli. Darwin jól írt, mert remekműveket olvasott. Prózája olyan, mint egy viktoriánus vidéki udvarház. Magabiztosságot sugároz, bármely irányból nézzük is, akár irodalomnak, akár önéletrajznak, akár tudományos remekműnek tekintjük. Darwin remekművét állványzatnak tekintem, nem pedig kényszerzubbonynak. Az evolúció posztmodern felfogásáról van itt szó, ennek minden előnyével és hátrányával. Szerkezete egy korábbi kor szülötte, építőelemei azonban mai anyagok. A fajok eredete – ezt is meg kell mondanunk – a legnagyobb viktoriánus komolysággal íródott, s sehol nem teszi a legkisebb engedményt sem annak érdekében, hogy szórakoztatóbb legyen. Ezekben a csipkelődőbb időkben én viszont engedtem a kísértésnek, hogy a tudományos próza időnkénti szárazságát az evolúció, illetve az evolúciót tanulmányozó tudósok életéből vett furcsa mesékkel ellensúlyozzam.”

Természettudomány

Az evolúció olyasmi a társadalomtudományok számára, mint a szobrok a madaraknak: alkalmas felületet adnak a rosszul megemésztett eszmék kiürítésére.

Történeti vázlat a fajok eredetére vonatkozó nézetek fejlődéséről c. fejezet

A világtörténelem geológiai adatai hiányosak és változó dialektusban íródtak; csak a történelemkönyv utolsó kötetét ismerjük. És még ebből a kötetből is csupán egy-egy rövid fejezet maradt meg számunkra; az oldalakon csak egy-egy mondat ismerős.

9. fejezet

A kihalás (...) fontos része az evolúciós gépezetnek, és éppoly elkerülhetetlen, mint a fajok keletkezése.

4. fejezet

A hibásak sorsa éppúgy a természetes kiválasztás erejéről tanúskodik, mint a túlélők diadala. A biológusok gyakran úgy siránkoznak az ökológiai válságon - a tőkehal, a bálna vagy a dodó elvesztésén -, mint ami kívül esik az evolúció normális menetén. Pedig nem ez a helyzet: már eddig is több millió alkalommal előfordult egy növény- vagy állatfaj teljes kipusztulása, és ez izgalmas lehetőséget nyit a tudomány számára.

4. fejezet

Mint minden vállalkozásnak, az életnek is bővítenie kell termékskáláját, különben csődbe megy.

4. fejezet

A körülmények gyorsabban változnak, mint a bennük élők. Az élet mindig kényelmesebb helyszínt keres. Egyszerűbb vándorolni, mint fejlődni.

11. fejezet

Az ember, a legmagasabb rendű állat, az elképzelhető legszertelenebb tárgy, éppúgy a természet háborújának, az éhínségnek és a halálnak a terméke, mint minden más.

Közjáték c. fejezet

A népesedést hajtó erő végtelenül nagyobb, mint a földben lakozó termőerő, ami az ember megélhetését biztosíthatja.

Thomas Malthus(átvett idézet)

3. fejezet

Ha az ember cinkelt lapokkal játszik, megnyerhet minden partit, de így nincs értelme játszani.

2. fejezet

A politika megosztja ugyan a világot, de a gének egyesítik.

Közjáték c. fejezet

Építhetünk hatalmas emlékműveket, reménykedhetünk vakon az örök életben, az idővel szemben éppúgy nincs esélye a piramisba zárt fáraónak, mint a szörnyű ingoványba süllyedt katonának.

9. fejezet

Az ember a legnagyszerűbb háziállat.

363. oldal

Sorsunk az idő és a véletlen függvénye.

242. oldal

Az emberiség a biológia lábjegyzete.

362. oldal

Aki a múlt töredékeiből kívánja megfejteni a jelen működését, szinte mindig kudarcot vall.

242. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom