Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

(16 idézet)

Könyvmolyképző Kiadó

Ha az egri vár vaskos, meredek falak beszélni tudnának, bizonyos, hogy az 1552-es ostrom élet-halál harcáról regélnének. A néma kövek helyett megtette ezt a vár remetéje, Gárdonyi Géza, s halhatatlan művet alkotott.
Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az Egri csillagok a legnépszerűbb magyar regény. Nemcsak az író nevét tette országszerte ismertté, hanem hosszú időn át a regény fogalmát testesítette meg az olvasók szemében. Sok-sok nemzedék fiatal éveit töltötte be lelkesedéssel a találékony Bornemissza Gergely kalandos élete, s Eger vár maroknyi védőseregének hősiessége.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Kötelező olvasmányokMagyar szépirodalom

Aki bátor, az az erős.
Aki erős, könnyen is győz,
S aki győzve megy előre,
A halál is megfut tőle!

3. rész, 3. fejezet

Minden rab minden időben és minden helyen szabadságért sír, csakhogy az egyik hangosabban, mint a másik.

71. oldal

Ó, ha a nap az Isten arca volna, sugarak helyett könny hullana a földre!

61. oldal

Sok kéznek még a kő is enged!

20. oldal

Míg az ember meg nem házasodik, mindig fiatal.

19. oldal

A gyönge elméjű ember állati életet él. Az állat nem ismeri a halált. Nézd a tyúkot például: mennyire védi a csirkéit! Mihelyt azonban felfordul a csirke, sajnálkozás nélkül otthagyja. Ha úgy értené a halált, mint a középrendű ember, ugye hogy sajnálná, siratná? Tudná, hogy a gyermeke elvesztette az életét. De akinek a halálról nincsen fogalma, annak az életről sincsen. És most nézzük az erős elméjű embert. Az meg éppen azért bátor, mert érzi, hogy a test nem mindene. Azt érzi, hogy ő inkább lélek, mint test. Minél lelkibb az ember, annál kisebb érték neki a test. A hősök, a világtörténelem nagy hősei mind lelki emberek voltak. Mind egy szálig.

Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjű ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjű ember meg azért bátor, mert érti.

Vannak olyan arcok, amelyek úgy megmaradnak bennünk, mint az olajfestmények a falon. Nem változnak.

Az okos madarász annak a madárnak sípol legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga.

Jó tulajdonsága az a szomorúságnak, hogy el is altatja az embert, meg is vigasztalja mindenféle kedvező álommal.

Néha visszaálmodjuk, ami elmúlt, és az álom nemigen változtat rajta.

Némelyek előremennek, és várják azokat, akiknek dolguk van még a földön. Néha a gyermek megy előre, néha a szülő. De a Teremtő úgy osztotta be, hogy aki csillagok fölé kerül, legyen, aki várja őt ottan.

A kétségbeesés azt gondolja, hogy elhallatszik a kiáltása minden messzeségre.

1. rész, 1. fejezet

Egyórai sakkban, öcsém, átéli az ember egy igazi csatának minden forgását, minden tüzét.

19. oldal

A fának nem fáj, ha letörik a virágát, ó, de az anyai szívet fájdalomból gyúrta a Teremtő!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom