 | Mihail Bulgakov: Egy fiatal orvos feljegyzései(15 idézet) Egy fiatal orvos a tanulmányai után vidékre kerül, ahol rettegve állapítja meg, hogy az elméleti és a gyakorlati tudás között hatalmas a különbség. Az isten háta mögötti kórházban a szülés közben fellépő komplikációktól a gégemetszésig, a foghúzástól az amputálásig bármi előfordulhat, neki pedig úgy kell helytállnia, hogy se a kollégái, se a betegei ne vegyék észre, mennyire bizonytalan. Mindennapjait bizalmatlan és túl bizakodó parasztok, az utasításaira fittyet hányó páciensek és a legkülönfélébb kórságok népesítik be. Bulgakov orvosi témájú novelláit és három hosszabb elbeszélését olvasva együtt izgulhatunk, vajon sikerül-e hősének megmentenie a gondjaira bízott felnőtteket és gyerekeket, és elbánik-e az orosz téllel meg a pusztában felbukkanó farkasokkal. |
Nagy tapasztalatra lehet szert tenni falun, csak olvasni kell... olvasni, minél többet olvasni!
39. oldal
Életemnek mind a huszonnégy évét nagyvárosban éltem le, és azt hittem, a hóvihar csak a regényekben süvölt. De nem: süvölt az igazából.
40. oldal
Negyvennyolc nappal ezelőtt fejeztem be az orvosi egyetemet, kitűnő eredménnyel, de a kitűnő diploma meg a sérv - az két teljesen külön dolog.
40. oldal
Pfú... mi minden eszébe nem jut az embernek, amikor csak sodorja és sodorja az úgynevezett hivatali kötelesség!
94. oldal
Soha, még elalváskor sem fogok hencegni olyasmivel, hogy engem már semmivel nem lehet meglepni. Nem. Eltelt egy év, eltelik egy másik, és az is ugyanúgy tele lesz meglepetésekkel, mint a legelső.
107. oldal
A boldogság olyan, mint az egészség: amíg megvan, észre se vesszük. Bezzeg, ahogy telnek az évek, folyton eszünkbe jut.
129. oldal
Mi a fenére jó az ember, ha már a legapróbb neurózis is teljesen ki tudja billenteni az egyensúlyából? !
149. oldal
Ó, sors, mért üldözöl engem? ! Mért nem születtem száz évvel ezelőtt? Vagy inkább: száz évvel később. És még jobb lenne, ha egyáltalán meg se születtem volna. Azt mondja nekem ma egy alak: "Viszont lesz majd mit mesélnie az unokáinak!" Micsoda tökfilkó! Mintha egyetlen vágyam az lenne, hogy öregségemre mindenféle ostobaságot mesélhessek az unokáknak arról, miként akadtam fenn a kerítés tetején!
179. oldal
A szerző további könyvei:
