Kakuk György: El Camino de Balkan

Kakuk György: El Camino de Balkan

(12 idézet)

Athenaeum Kiadó

Kakuk György újságíró, politikus tavaly egy görögországi családi nyaralás során elhatározta, hogy csatlakozik a menekültekhez, velük tart egészen a magyar határig, és tapasztalatait El Camino de Balkan nevű blogján dokumentálta is. Saját bevallása szerint ez az 5 nap megváltoztatta az életét. Útja azonban ezzel nem ért véget, hamarosan továbbindult a Közel-Keletre, hogy bejárja az Európán túli menekültútvonalat is. Tudósításai a 2015/2016-os év legfontosabb, legaktuálisabb riportjai, könyvében részletekbe menően, testközelből mutatja be korunk legégetőbb válságát, miközben személyes sorsokon keresztül tart tükröt a társadalomnak. Arcunkba kiáltja az üzenetet: minden embernek joga van az élethez.
"Rania és Ahmed fiatalok és szerelmesek. Irakból jöttek. Élni szeretnének. Ami Bagdadban van, az rosszabb, mint a háború. Ha túléled a napot, nem robbantottak fel vagy nem raboltak el, már azt mondod: jó napod volt. A fiú alszik, fejét a lány ölébe hajtva. Ezt soha nem tehették volna meg ott, ahonnan jöttek. Ebben benne van minden, amire vágynak. Lábjegyzet volt, persze, nem több, de apró betűkkel azt írta minden nyelven olvashatóan: szabadság."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

Ha (...) nincs megértés, a történet is félrehúz.

24. oldal

Politikai sarlatánok imádják a gyűlöletbiznisz kurrens termékét. Könnyű eladni a piacon. Félelemre, zsigeri gyűlöletre, tudatlanságra játszani politikai extraprofittal kecsegtet.

24. oldal

Kényelmes kelet-európai vagyok, nem hajt a túlélés vágya, zsebemben lapul a magyar személyi, amivel akkor megyek át ezeken a határokon, amikor akarok. Hiányzik az, ami erőt adhatna ahhoz, hogy félrerúgjak bárkit, gyereket, asszonyt, hogy helyem legyen a vagonban. (...) A viszonylagos jólétből idecsöppenve képtelen vagyok felvenni a versenyt bárkivel is, aki már maga mögött hagyott mindent, és még nincs előtte semmi, csak az őrült nagy bizonytalanság.

36-37. oldal

Hogy nevezzük azt, amikor rendőrök rendezik csoportokba a zöldhatáron az embereket, és segítik őket a határsértésben, akik ezáltal "illegálisak" lesznek, majd hirtelen egy kézzel írott papír hetvenkét órára legálissá teszi őket; persze nem mindenkit, hiszen ezeknek a kézzel nyomtatványt kitöltő rendszereknek a világon mindenhol sajátja, hogy maguk lesznek a szűk keresztmetszet. Így akinek nincs papírja, az is felnyomja magát a vonatra, buszra száll vagy taxiba ül, attól függően, hogy melyik kasztjához tartozik ennek a szürreális világnak, hiszen nincs ellenőrzés, mert akkor rögtön lelepleződne a nagy hazugság egy kis darabkája. Aztán egy határral később újra végigcsinálja ezt, és végül elér álmai földjének külső határához, ahol a legnagyobb hazugság fogadja, amit tulajdonképpen nem ellene építettek, de ő ezt nem tudja, mert kicsit fél, és azon töri a fejét, hogy fogja megmászni, vagy átbújni alatta, vagy valamit csinálni, mert az nem lehet, hogy ilyen közel a célhoz egy kerítés megállíthassa.

40. oldal

Ez a világ elég szar hely lett, persze most Szíria éppen szarabb, mint Magyarország, de könnyen elképzelhető, hogy ez a különbség csak időleges.

41. oldal

Ha véget ér bármilyen háború, jön az építőipari boom.

55. oldal

Olyan ez a menekültválság belülről, mint valami élő organizmus. Kapuk, lehetőségek zárulnak be, és újak nyílnak.

59. oldal

A menekülthullám a világ legadaptívabb élő organizmusa. Azonnal reagál az új helyzetekre. Eddig is ezt tette. A kényelmes légkondicionált irodákban, helyesírás-ellenőrző szoftverek segítségével politikai akcióterveket írók, amikor két mondat megfogalmazása közben felpillantanak és végignéznek a Boulevard Charlemagne-on, elfelejtik, hogy ez az élő organizmus olyan emberekből áll, akiknek az életükön kívül semmi, de semmi veszítenivalójuk nincs. (...) Persze nincsenek azonnali és gyors megoldások, de minél később látnak neki, annál később érhetünk el a célig. Addig meg minden felépített kerítés, gigantikus menekülttáborról való ötletelés csak a szemfényvesztés része. Akinek nincs veszítenivalója, az kreatív, és ügyesebb, mint a lomha rendszerek.

61-62. oldal

Képesek leszünk-e azok maradni, akik sok-sok vér és veríték árán, évszázadok alatt itt a nyugati féltekén lehettünk, a vitáink ellenére? Meg tudjuk-e őrizni annak a világnak ezt a részét, amivé a felvilágosodás tette, elhisszük-e, hiszünk-e még a modern kor legjelentősebb szellemi áramlatának rezüméjeként itt maradt általános emberszeretetben, megmarad-e az emberi méltóságba, az emberi jogok egyetemlegességébe vetett hitünk, tudjuk-e még azt mondani, hogy minden embernek emberi élet jár, vagy hagyjuk, hogy elmerüljünk a sötétségben, amit ránk kényszerítenek, és puszta kényelemből engedjük, hogy helyettünk gondolkodjanak és uralkodjanak felettünk?

110. oldal

Bocsánatot kérek mindenkitől, de Európa, ez az elit Európa, néha tényleg azt a benyomást kelti, mintha egy két generáción keresztül unokatestvéri ágon házasodott arisztokrata család félhülye gyerekének a szerepét osztották volna rá.

128. oldal

Az embernek két füle van és egy szája. Ez pedig világos üzenet. Kétszer hallgass, egyszer beszélj!

157. oldal

Ha kilépsz az ajtódon, átléped a küszöbödet, magad mögött hagysz mindent, senki leszel. Senki.

180. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom