Honoré de Balzac: Emberi színjáték

Honoré de Balzac: Emberi színjáték

(9 idézet)

Magyar Helikon

Az ​Emberi színjáték egy egész francia századnak tanúsága és eleven múzeuma. Sőt, az igazat megvallva, többet is tartalmaz, mint ez a század: gyökereit egyenesen az 1789-es nemzedékbe ereszti, a francia Forradalomba s főképp a gazdasági forradalomba, s vagyonok s a tulajdonok áttételének forradalmába.
Balzac világa s a XIX. század 1789-ben kezdődik, és – ugyancsak együtt s egyszerre – 1914-ben végződik. Az Emberi színjáték az 1914-es nemzedékkel válik történelmi regénnyé vagy ciklussá. Tulajdonképp csak azért ölelheti át a századot, mivel Balzac nemzedéke ennek a századnak a tengelye. Balzac célja éppen az volt, hogy egy könyvbe foglalhassa, egy könyvben fejezhesse ki ezt az ő egész nemzedékét: oly becsvágy ez, amelyet majdnem minden regényíró tőle, Balzactól örökölt s amelyet ő érzett át először, a maga teljességében.
"Egy nemzedék – írja egyhelyt –, négy-ötezer jellegzetes egyéniségnek a drámája. S művem nem más, mint maga ez a dráma.” Ezt a nagy számot végül is körülbelül ezerre korlátozta, ezer tipikus, jellegzetes, kiemelkedő egyénre. Regényírói művészetével olyan módon tette őket tipikussá vagy kimagaslóvá, mint Rembrandt a maga figuráit a fény és az árnyék alkémiájával.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Világirodalom

A nagy emberek mondásai olyanok, mint az aranyozott ezüstkanalak, melyek megkopnak a használatban: ha sokat ismételjük őket, minden fényüket elvesztik.

VII. kötet, 21. oldal

A nők szíve még a legokosabb férfi előtt is titokban marad.

VI. kötet, 935. oldal

A tehetségtelenség még senkit sem akadályozott meg az érvényesülésben.

VI. kötet, 943. oldal

Egy drámaíró, s ezt kevesen tudják, a következőkből áll: először is egy ötletgyárosból, akinek ki kell találnia a témát, s felépíteni a darab vázát; aztán jön a gürcölő, aki megírja a darabot; végül a gyűjtő, aki megzenésíti a dalokat, összeszedi a kórusokat és az együtteseket, és beilleszti őket a megfelelő helyzetekbe.

VI. kötet, 944. oldal

A politika a legrútabb cselekedetek titkos halmazata.

VI. kötet, 554. oldal, 1963.

Soha semmiféle hivatalos vagy tanintézeti igyekezet sem pótolhatja a véletlen csodáit: márpedig a nagy ember mindig a véletlen csodája.

VI. kötet, 537. oldal, 1963.

Az ember valódi gyönyörre lel a terített asztal mellett.

Jean Anthelme Brillat-Savarin(átvett idézet)

VI. kötet, 544. oldal, 1963.

Akármilyen szélsőséges legyen is egy eszmeáramlat lapja, az sose fogja kielégíteni a legszélsőségesebb párthíveket.

IV. kötet, 357. oldal, 1963.

Érhet-e pártot nagyobb baj annál, mint hogy aggastyánok képviselik, amikor már az eszményeit is kivénhedtséggel vádolják?

IV. kötet, 340. oldal, 1963.

A szerző további könyvei:

Honoré de Balzac: Az aranyszemű lányHonoré de Balzac: Goriot apóHonoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúságaHonoré de Balzac: FerragusHonoré de Balzac: Elveszett illúziók
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom