Al Ghaoui Hesna: Háborúk földjén

Al Ghaoui Hesna: Háborúk földjén

(15 idézet)

Alexandra Kiadó

Háború... terrorizmus... bombázás... éhezés.
Nekünk híranyag, millióknak viszont húsba vágó valóság, a mindennapok része. Hiába hullanak bombák az ellenséges repülőgépekről, hiába lövöldöznek vaktában az utcán járókelőkre, az élet nem áll meg. Csakhogy a háborús hétköznapok nem férnek bele a híradásokba. Ezért utazik a helyszínre a riporter, hogy egyszerű, emberi helyzeteken keresztül mutassa be, hogyan lehet túlélni mindezt.
A "Háborúk földjén" persze a szerzőről, Al Ghaoui Hesnáról is szól, akinek a válságövezet veszélyein túl meg kell küzdenie az élet legbanálisabb szituációival is: egy lemerült akkumulátorral vagy a lábán felejtett papuccsal, ami nem igazán passzol a golyóálló mellényhez. És aki civilben ugyanolyan átlagember, mint bárki más: a húgával bulizni jár, és karácsonyi partikat rendez a családjával. Kivéve, amikor nem. Amikor pillanatok alatt kell mindezt hátrahagynia és elutaznia oda, ahonnan mindenki más menekülni próbál...

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

A bulvársajtó (...) azokat a sztorikat kapja fel, amelyek valami számunkra idegen, érthetetlen, bizarr szokásról vagy hagyományról szólnak. Pedig a tradíciók, a társadalmi értékek mindenhol mások. A megértésnek, az elfogadásnak csak annyi lenne a nyitja, hogy ne a saját, európai értékrendszerünkkel akarjuk megérteni a másik kultúra mozgatórugóit.

227. oldal

Amikor a nyugati hatalmak azzal nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy nem vállalhatnak szerepet minden helyi konfliktusban, egy rendkívül fontos tényezőről mélyen hallgatnak. Arra, hogy a vérontás sokszor arra vezethető vissza, hogy a gyarmatosítók figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat, amikor annak idején meghúzták az egyes országok határait. Érdemes megnézni a térképet: számos ország határvonala olyan természetellenesen nyílegyenes, mintha vonalzóval rajzolták volna. Sok-sok népcsoport került mesterséges határok közé, felborítva az évszázados etnikai, hatalmi és vallási viszonyokat.

189. oldal

Ha szenvedést, háborút, rettegést vagy valamilyen különleges, emberfeletti kitartást lát az ember, mindig újraértékeli az életét. (...) Mindent ki lehet bírni. És tényleg, egyszer minden elmúlik.

185. oldal

Mindenkinek felelőssége van ezen a földön, mindenki formálja azt a világot, amiben él.

178. oldal

A háború azért borzalmas, mert az emberi élet szentsége, értéke elé valamilyen más ügy, tárgy vagy eszme kerül!

178. oldal

Felfoghatom úgy az életet, hogy ki vagyok szolgáltatva a sorsnak, Istennek, a végzetnek vagy épp a vak véletlennek. Szinte mindegy, melyiknek, a végeredmény ugyanaz: rettegek, hogy mi vár rám holnap. Próbálkozhatok, hogy mindent erővel irányítsak, de hiába. Aki kapálózik a vízben, az elsüllyed. Aki felfekszik a hullámokra, azt viszont kiviszi a tenger a partra. Felfoghatom úgy is az életet, mint egy játékot. Állhatok úgy hozzá, hogy pont azt értékeljem legszebb dologként, ami a legnehezebb: hogy nem tudhatom, mit hoz a következő másodperc. Hozhat ugyan rosszat, de ugyanúgy hozhat jót is! És ez tulajdonképpen izgalmas. Ha valaki megtalálja ennek a szépségét, talán még arra is esélye van, hogy boldogan éljen.

159-160. oldal

Nagyjából ötven százalékban a genetika dönti el, hogy ki képes a boldogságra. Ez sok embernek rossz hír. Jó hír viszont, hogy a maradék negyven-ötven százalék befolyásolható. Hogy mivel? Négy teljesen egyszerű dologgal. Jó cselekedettel (legyen az akármilyen apró), az emberi kapcsolatok ápolásával, konkrét célok kitűzésével és testmozgással.

159. oldal

Ezt teszi a karácsonyfa. Furcsa kis érzelemkapukat nyit meg az emberben.

120. oldal

Csak harcolni könnyű azzal, akit nem ismersz, békét kötni lehetetlen.

Yehuda Lahav(átvett idézet)

125. oldal

A jó szomszédság záloga a jó kerítés.

Robert Frost(átvett idézet)

116. oldal

Elcseszett huszonegyedik század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világűrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is (...) lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért.

109. oldal

Az újságíró hitel nélkül olyan, mint a pék élesztő nélkül. Masszírozhatja a tésztát kedvére, abból soha nem lesz kenyér.

71. oldal

A gyerek lelke olyan, mint egy bonyolult műszer: kiszámíthatatlan, mi okoz rövidzárlatot.

56. oldal

A térerő olyan, ahogy a mesék kezdődnek: egyszer volt, hol nem volt.

55. oldal

Háború idején megváltozik az értékrend, az ősi ösztönök törnek elő, és elnyomják a civilizációs beidegződéseket. Az életben maradás lesz az első számú szempont, minden más e mögé sorolódik.

45. oldal

A szerző további könyve:

Al Ghaoui Hesna: Félj bátran

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom