Szentesi Éva: Hamvaimból

Szentesi Éva: Hamvaimból

(39 idézet)

Athenaeum Kiadó

Ki ez a vagány csaj, aki lazán bemutat a halálnak, kétszer is megnyeri ellene a csatát, és aztán arra teszi föl az életét, hogy felhívja a figyelmet a rákszűrés fontosságára?
"Te vagy a felelős a saját testedért!" - mondja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Bármelyikünkkel megeshet, amit átélt. Akik elolvassák ezt a megrendítően őszinte könyvet, és tesznek is önmagukért valamit, nagyon sok fájdalomtól megkímélhetik magukat, ha komolyan veszik az üzenetét. Ebben a könyvben végigkövethetjük Szentesi Éva gyógyulásának útját. Karcos, önironikus, őszinte írás. Megfog... és nem ereszt. Igazi. Élő. Példa.
"Sokkal többet kaptam a ráktól, mint amennyit elvett tőlem."

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Életrajz, napló

Az emberek nem tudják, milyen veszélyes időszak ez. Az álmos, téli, szerelmes kuckók után jönnek a vékonypaplanos hónapok, és a kánikula azt akarja, hogy ne ölelj többé engem éjjel.

8. oldal

Te tényleg csak egy álom voltál. A legszebb álom, ami megtörtént velem.

9. oldal

Itt élünk ezen a gyönyörű bolygón, és mindenből olyan keveset adtak. Kevés az idő, hogy veled maradjak, hogy beszívjam jó mélyen magamba a párnán felejtett illatod. Hisz minden elpárolog innen szép lassan, minden érzés kéz a kézben vonaglik tovább az idő szélsebes expresszvonatán, és mi csak állunk a túlzsúfolt állomáson. Bénultan nézzük, hogyan tűnik el az egész addigi életünk, ami egykor a nagy szerelmet jelentette.

9. oldal

Aki halhatatlannak hiszi magát, az egyáltalán nem törődik a betegségekkel.

11. oldal

Érkezett a karácsony, mindig is rajongtam ezért az időszakért. Ilyenkor ünneplőbe öltözik a város, mint a nagy karneválok idején a távoli országokban az idegen helyek. De ez egy sokkal fennköltebb ünnep.

16. oldal

A december egy nagy, vörös bársonyfotel, amibe jó beleülni, ha hazamész. Pezsgőbontással kezdődik, és azzal ér véget. Ha szerencsések vagyunk, leszakad a hó is, és mindent tisztára mos. Elfedi a fehér lepel a bánatokat. Decemberben senki sem szomorú. Ilyenkor az emberek hazalátogatnak a családhoz, még az a rokon is hazamegy, aki nyáron haragudott. Megpusziljuk anyát, és megöleljük apát. Együtt vagyunk. Szeretjük a kollégákat is, prémiumokat osztogatnak, megdicsér a főnök, és fényesbe öltöztetjük az ablakokat, csakúgy, mint a szívünket. Ez elég nyálas, de attól még igaz.

16. oldal

A világ egy nagy szívességbank. Lehet kivenni ebből a bankból, de rakni is kell bele.

18. oldal

Felfoghatatlan, hogy milyen szeretetet képes megmozgatni az aggodalom és a halál vaksin is kivehető körvonala.

20-21. oldal

Egyedül te vagy felelős a testedért! Az orvosnak nem vagy szívügye, sem rokona, sem ismerőse, sem boldog őse, sem senkije! Ha nincs a kezedben a lelet, akkor kérdezz! Ha nem mond semmit, akkor kérdezz! Ha akkor sem válaszol, akkor kezdj el kiabálni, firtasd, ne hagyd annyiban, gondolj a legrosszabbra, rendezz jelenetet, sok hűhót (nem) semmiért! Inkább legyen a mai napon műbalhé, mint holnap valódi dráma.

22. oldal

Könnyű a doktorokat szidni. Hozzá kell tennem, hogy valóban vannak köztük jók és rosszak. Úgy kell őket elképzelni, mint a jó zsaru/rossz zsarut, valaki szolgál, valaki pedig teljességgel közömbös az egyén iránt. A szerencsén, netán a sorson számonkérhető, kihez kerülünk, vagy egyáltalán észrevesszük-e időben a jeleket.

28. oldal

A jól felépített kemény páncél alatt az érzékeny emberi lélek nem bírja el az összes terhelést, amit rárakunk. A szerelmi csalódások, a rendre zátonyra futott kapcsolataink, a rosszul megválasztott baráti kötelékek, a tisztázatlan viszony a szülőkkel, mind-mind lenyomatot képez a lelkünkön, és ezáltal a testünkön is.

28. oldal

Az egészségünk ne csak akkor legyen fontos, amikor már valóban nagy a baj! Egyedül te vagy felelős a testedért!

34. oldal

Nem tudom nektek elmondani, milyen érzés egy olyasvalaki mellett feküdni a kórházban, aki képtelen aludni a fájdalomtól. Nem tudom leírni, pedig birtokában vagyok a szavaknak. Testközelből látni a valóságos szenvedést, premier plánból figyelni az élet valódi arcát... rettenetes. Tudni azt, hogy velem is megtörténhetne mindez, hogy kínok között fekszem, és úgy halok meg, hogy rimánkodom a megváltásért, egészen más perspektívába helyezi mindazt, amit eddig a létezésről gondoltam.

36. oldal

Most, hogy ennyire közel merészkedett hozzám a halál, egészen mást gondolok az életről. Nem akarok már többé hazudni. Olyanokkal akarom tölteni az időt, akik mellett tényleg nevetek. Nem akarok kalóriákat számolni, sem fizetésemelést és jutalékot. Minden, amit megveszek és megeszem, csak engem szolgáljon, nem pedig a külsőségeket. Nem akarok többé rohanni. Kényelmesen kívánok jönni-menni, úgy, mint az úri kisasszonyok, akik mindig ráérnek, és egyenes háttal teáznak. Több könyvet akarok elolvasni a világ irodalmából, mert tényleg azt gondolom, hogy csak egy igazán jó írás adhat valódi szórakozást. Majd ha mindez meglesz, akkor jó könyveket is akarok írni. Azt akarom, hogy a történeteimről ismerjenek, nem pedig arról, hogy melyik nagy embernek lettem a felesége.

37. oldal

A halál csak az élet végén jöjjön, olyannyira természetesen, mint ahogy reggelente a vállamra dobom a köntöst, majd friss fürdőt veszek a kádban.

38. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom