 | Francois Lelord: Hector és a szerelem titkai(24 idézet) A boldogság nyomában tett utazása után Hector, a híres ifjú pszichiáter újabb kalandok elébe néz. Lehetséges-e, hogy a szerelem titka nem más, mint bizonyos molekulák különös együttállása? |
El kellett mondanom, ami a szívemet nyomta. De most, hogy elmentél, már nem tudom, jól tettem-e, hogy azt mondtam, nem vagyok biztos az irántad táplált érzelmeimben. Azt érzem, hogy ragaszkodom hozzád. Ezt az is bizonyítja, hogy ebben a pillanatban is hiányzol, de ugyanakkor... úgy érzem, mint pár, már nem működünk. (...) Ha arra gondolok, mi lenne, ha nem látnálak többet, az nagyon fáj, és bizonyos értelemben meg akarlak tartani. Fogalmazhatnánk úgy, hogy mint barátot, de ez a szó túl gyenge. Te vagy az az ember, aki a legközelebb áll hozzám a világon.
86-87. oldal
A tökéletes az lenne, ha valakit a gyengéivel és hibáival együtt szeretnénk, egyszerűen mert az, aki.
172. oldal
Tud az ember szenvedni a szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt többet látni, tépelődik, mi a jobb: írni neki, felhívni, vagy csendben viselni az álmatlanságot.
15. oldal
A szerelem az, ha mindig látjuk a másik szépségét, akkor is, ha mások már nem.
172. oldal
Annyira szomorú vagyok. Olyan nagyon szeretnék szerelmes lenni, szeretve lenni. Úgy érzem, ez mindig csak másoknak jut, nekem soha.
11. oldal
Miért bájologtam ostoba módon azzal a lánnyal (/fiúval), mikor tudtam, hogy szenvedést okoz neki? Miért hagytam, hogy udvaroljon neki az a barom, anélkül, hogy különösebben reagáltam volna, mint aki nagyon biztos a dolgában, vagy éppenséggel nem elég biztos. Hogy voltam képes válasz nélkül hagyni, mikor közös jövőnkre célozgatott, pedig akkoriban más vágya sem volt, mint hogy szerethessen, és kettőnkről álmodozott?
167. oldal
A szerző további könyvei:
