Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból

Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból

(12 idézet)

Európa Könyvkiadó

"Három hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre." Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Világirodalom

Bennem megvan a lehetőség a szeretetre, de az egész benne van egy elzárt térben. A szomorú az, hogy ez az élet, amit élek, csak egyre inkább betokosítja a lehetőségeimet. Végül is valamit változtatnom kell a dolgon.

Nem siratom az elveszett édent. A gyerekek felnőnek, a kapcsolatok felbomlanak. A szeretetnek vége, ugyanúgy a gyöngédségnek, barátságnak és összetartozásnak is. Nincs ebben semmi rendkívüli. Ez a dolgok rendje.

A maskara-élet a bölcsőben kezdődik, és tart egy egész életen át. Nincs senki a földön, aki meg tudná találni magát.

Nekem meg tulajdonképpen olyan mindegy, hogy hol lakom. Én minden lakóhelyet ideiglenes valaminek tekintek. Az embernek a biztonságát magában kell kiépítenie.

A barátaink szerencsétlenségében mindig van valami, amit tulajdonképpen nem is bánunk.

A pokol olyan hely, ahol az ember már nem hisz semmilyen megoldásban.

Az ember nem élhet egyedül, az ember nem erős. Muszáj fognunk egy másik ember kezét.

Az ember tulajdonképpen bármit állíthat bárkiről. Valahogy mindig jellemző az illetőre.

Te azt mondod, a tudás biztonság. Hülyeség. A tudás több választási lehetőséget ad, és több szorongást.

Néha végképp boldogtalan vagyok, amikor észszerűen boldognak kellene lennem, és fordítva. A boldogságnak nincsenek szabályai. Nálam legalábbis.

Ő eltűnt a homályban, és magával vitte az életét. De a furcsa az, hogy az én életemet is magával vitte.

Ha sokat beszélünk róla, a szerelem elmúlik.

A szerző további könyve:

Ingmar Bergman: Öt vallomás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom