 | A. J. Christian: Mit keresett Isten a nappalimban?(33 idézet) Egyszerűen csak láss. |
Ha megszabadulsz azoktól a korlátoktól, amelyeket a fizikai érzékszerveid erőltetnek rád, hihetetlen mértékben megváltozik körülötted a valóság, mivel olyan realitásokat fogsz felismerni, amelyeket jelenleg még nem érzékelsz.
Figyeld csak meg, ha gond terhel, és figyelmesen szétnézel magad körül, a válasz mindig megérkezik.
Fontos, hogy ne gondolkodjatok túl sokat önmagatokon. A legtöbbször túlzásba viszitek önmagatok elemzését, és a görcsös agyalással csak még több problémát és feszültséget teremtetek.
Mindig minden változik. Hogy a létezés állandó megújulását szenvedésként vagy boldogságként élitek meg, az már rajtatok múlik.
Az összes betegséget, az összes boldogtalan pillanatot, az összes agresszív, pusztító érzelmet s gondolatot, az összes félelmet, komplexust és tudatlanságot annak köszönhetitek, hogy az egótok elszigetelt titeket a Teljesebb Egyéniségetektől, elszigetelt az Élettől, a Létezéstől. Pedig a Létezés egységes.
Örülj neki, hogy senki sem tudja elvenni tőled önmagad felfedezésének élményét. A saját, belső világod megtapasztalása olyan csoda, amelyre nincsenek szavak.
Nehézségek nélkül egy gyermek sosem lesz egészséges felnőtt; korlátok nélkül egy tudat sosem lehet korlátlan.
Felejtsétek el azokat a belétek nevelt emberi korlátokat, hogy a szellemileg fejlett emberek örökké nyugodtak, örökké mosolyognak és örökké egyformák! Semmi sem állandó, minden változik! Minél harmonikusabb, korlátlanabb és szellemileg fejlettebb valaki, annál nagyobb változásokra képes, annál színesebb az egyénisége.
Minden, ami él, rezeg, tehát állandó feszültségben létezik. Amikor ti örökre nyogodtak akartok maradni, voltaképp tenmagatokat, a saját léteteket próbáljátok megtagadni. Ennek a görcsös törekvésnek és elfojtásnak köszönhetitek, hogy számotokra a feszültség stresszel, kellemetlen élményekkel és hatásokkal - például betegségekkel - jár.
Ha csak egyetlen gondolkodásmódban hiszel, akkor már elvesztetted határtalan gondolataid korlátlanságát.
A határtalan mindenséget mindenki saját maga alakítja önnön személyiségével és látásmódjával. Mert aki nem látja a színeket, annak szürke lesz a világ - pedig vannak színek -, s aki nem hallja a hangokat, annak néma lesz a világ - pedig van zene, létezik a tánc.
A mindenség működése semmiféle igazságnak vagy törvénynek nincs alávetve - igazából nem is működik, egyszerűen csak van -, formát a létezők, az én-tudattal rendelkezők által kap.
A Valóság alapvetően korlátlan, időben és térben végtelen, oszthatatlan egész. Ezért végtelen részre és rendszerre, formára és törvényre, térre és időre osztható.
Ahogy fokozatosan tágítod a korlátaidat, egyre több örömöd lesz önmagadban, a többi emberben, az egész életben.
Az Élet azért van, hogy éld, és hogy rajtad kívül mindenki élhesse. Úgyhogy felesleges másokat a hitükért vagy a tetteikért becsmérelni, mivel mindenki azt teszi, amit te: létezik. Méghozzá a maga módján tökéletesen.
25. oldal