Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök

(32 idézet)

Jelenkor Kiadó

1869-ben egy anarchista társaság tagjai megölték egyik társukat, mert szembefordult vezérükkel. Az eset igazolta Dosztojevszkij aggodalmait az Oroszországot fenyegető sötét jövőről, és illett regényfolyam-tervébe, melynek főhőse az Istentől elfordult, felsőbbrendű, bűnös, de megváltás után vágyó, aláhulló és feltámadó ifjú figurája lett volna. Ördögökbéli megtestesülése Nyikolaj Sztavrogin: a szép, okos, büszke, de kétségek közt vergődő fiatalember, aki unalmában túllép minden határt, élvezi gaztetteit, és később hiába vezekelne, összeomlik alattuk.Tovább...

1869-ben egy anarchista társaság tagjai megölték egyik társukat, mert szembefordult vezérükkel. Az eset igazolta Dosztojevszkij aggodalmait az Oroszországot fenyegető sötét jövőről, és illett regényfolyam-tervébe, melynek főhőse az Istentől elfordult, felsőbbrendű, bűnös, de megváltás után vágyó, aláhulló és feltámadó ifjú figurája lett volna. Ördögökbéli megtestesülése Nyikolaj Sztavrogin: a szép, okos, büszke, de kétségek közt vergődő fiatalember, aki unalmában túllép minden határt, élvezi gaztetteit, és később hiába vezekelne, összeomlik alattuk. A kisvárosi miliőben játszódó regény komikus szereplőiben mind él egy-egy végzetes eszme, melyet ő tehetetlenül fölerősít bennük: egyikük az istenember, másikuk az emberisten képével, az ál-forradalmár a gyilkos manipulációival, apja a liberálisok talajtalan álmodozásaival, a hölgyek heves vagy odaadó szerelmükkel, Tyihon sztarec pedig önnönmagával szembesíti; és folytathatnánk a sort, de a lebilincselően izgalmas krimi szálait illetlenség volna előre felfejteni.

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

VilágirodalomRegény

Arra törekedtem, hogy ő maga valljon be nekem mindent, bár különben elismertem, hogy bizonyos dolgokat talán csakugyan nehéz bevallani. Ő is a vesémbe látott, vagyis teljesen tisztában volt azzal, hogy a veséjébe látok, sőt haragszom rá, így hát ő is haragudott rám, amiért haragszom rá, és a veséjébe látok.

Az emberi lét egész törvénye csakis abban rejlik, hogy az ember mindig tudjon meghajolni a mérhetetlen nagy előtt. Ha az embereket megfosztják a mérhetetlenül nagytól, akkor nem élhetnek tovább, hanem meghalnak kétségbeesésükben. Az embernek éppen annyira szüksége van a mérhetetlenre és a végtelenre, mint arra a kis bolygóra, amelyen lakik.

2. kötet, 397. oldal

Vannak a rémületnek olyan szilaj pillanatai, amikor az ember nem a szokott hangján kezd kiabálni, hanem olyan iszonyú hangon, amilyet addig fel sem lehetett tételezni róla, és ez néha rendkívül félelmetes.

2. kötet, 329. oldal

Vannak másodpercek, egyszerre csak öt vagy hat adódik, amikor az ember hirtelen a teljesen elérhető örök harmónia jelenlétét érzi. Ez nem földi érzés; nem azt mondom, hogy mennyei, hanem azt, hogy az ember földi formában nem tudja elviselni.

2. kötet, 313. oldal

Én roppant szeretek "magamat sajnálva" sírni.

2. kötet, 240. oldal

A nagy éjszakai tűz mindig ingerlő, és vidító hangulatot kelt: ezen alapulnak a tűzijátékok; csakhogy ott a tűznek szép, szabályos körvonalai vannak, és teljesen veszélytelen lévén, játékos és könnyed hatást kelt, mint egy pohár pezsgő.

2. kötet, 230. oldal

Aki teljesen ateista, az a legteljesebb hithez vezető lépcső utolsó előtti fokán áll (aztán vagy túllép rajta, vagy nem), de a közönyösnek nincs semmilyen hite, legfeljebb a gyarló félelme, az is ritkán: csak ha érzelmes az illető.

2. kötet, 102. oldal

A kiváló tehetségek mindig magukhoz ragadták a hatalmat, és zsarnokok lettek. A kiváló tehetségek szükségképpen zsarnokká válnak, és mindig nagyobb erkölcsi rombolást végeznek, mint amennyi hasznot hajtanak.

2. kötet, 87. oldal

Különb dolog addig vitatkozni, míg jutunk valamire, mintsem diktátorok módján csak ülni és hallgatni.

2. kötet, 73. oldal

Én szeretem a liberalizmust meg a korszerűséget, és szeretem hallgatni az okos beszédet, de előrebocsátom: csak férfiak szájából.

2. kötet, 63. oldal

Az alamizsnában van valami, ami örökre megrontja az embert...

338. oldal

Nem élhetjük le egész életünket a saját fantáziánk csúcsain.

333. oldal

Alighanem igaz az, hogy az emberi élet második fele rendszerint csak az első felében felszedett szokásokból áll.

292. oldal

Az effajta korhelyekben, akik hosszú éveken át ittak, végül mindig marad valami italgőzös zagyvaság, valami ütődöttség, hibbantság, bár, különben ha kell, csaknem ugyanúgy ravaszkodnak, szélhámoskodnak és csalnak, mint akárki más.

292. oldal

Ahhoz, hogy nyulat készítsünk vadasan, nyúl kell, ahhoz, hogy higgyünk istenben, isten kell...

280. oldal

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom