 | Konrád György: Öreg erdő(7 idézet) Konrád György regénysorozatának (Ásatás) második kötete az Öreg erdő újfent az esszé és a próza határvidékén halad. Az egyoldalas strófákból összeálló epikai forma egyszerre ad teret a tág asszociációknak és a tömör megfogalmazásoknak. Ha Konráddal tartunk ebbe a metaforikus erdőbe, akkor egyszerre érzékelhetjük a folyamatos múltidőt és az összetett jelent. Találkozunk az íróval, az életrajzával, a munkamódszerével és legkivált azzal a nyitottsággal és kíváncsisággal, ahogyan egy előtörő emlék, egy írói ötlet vagy egy felbukkanó gondolat nyomába ered. Körbeírja az életét, újabb rétegeket tár fel. Tekinthetjük ezeket a lapokat az író őszikéinek is: merengései, töprengései sajátos ritmusú melódiák. Esszébetétek és naplójegyzetek. Regényforrások és történetfolyamok. Kirándulás egy epikus erdőben. |
A csábítás nemcsak közeledés, nyomulás, hanem eltávolodás, talánnyá válás is. Sejthető, hogy a tartalék bővebb, mint az előadott.
69. oldal
Minél inkább látható egy ember választásainak iránya és összefüggése, annál inkább beszélhetünk személyiségről.
64. oldal
Nem volt bennem semmi ellenérzés a szerencsések, a gazdagok és a hatalmasok ellen. Azt is lehet szeretni, aki a sorsjátékban a főnyereményt húzta ki, akinek a horgászbotjára percek alatt ránehezedik a nagy hal, és akit hölgyválasz esetén a legszebb lány kér föl a bálon.
64. oldal
Az emlékezés visszatekintő képzelődés, a szemlélődést pedig átszínezi a vágy, a kelletlenség és a szeszély.
69. oldal
A jelen megbecsülése a túlélőnek természetes, hiszen ő életének minden egyes percében még egy percet élt, és percenként kapott még egy percet. A túlélő az élet ravaszságának a cinkosa.
69. oldal
Minden pillanatban megállhat a levegő a torkodban, de addig menj a helyes úton, amelyet jó anyád és tiszteletre méltó apád kijelölt neked.
69. oldal
A szerző további könyvei:
