Agatha Christie: Rejtély az Antillákon

Agatha Christie: Rejtély az Antillákon

(14 idézet)

Európa Könyvkiadó

Van kedve megnézni egy gyilkos fényképét? - kérdezte a szederjes képű Palgrave őrnagy. Ám Miss Marple még nem is válaszolhatott, amikor a háta mögül közeledő léptek zaja hallatszott...
Csodálatosan ragyog a Karib-tenger azúrkéksége fölött a nap, gondtalanul sütkéreznek a strand meleg fövenyén az Arany Pálma Szálló vendégei, aki pedig színvonalasabb szórakozásra vágyik, kedvére tanulmányozhatja a nyugat-indiai szigetek egzotikus állat- és növényvilágát, mint az elválaszthatatlannak tűnő baráti négyesfogat: a higgadt, jó modorú Edward és Evelyn, meg a hangos Greg és a vidám Lucky. Este zene szól, hangulatvilágításnál táncolnak a párok: a szálloda újdonsült ifjú tulajdonosai, Tim és Molly nem kímélik a fáradságot, ha vendégeik kényelméről van szó.
És mégis...?
És mégis. Rejtély az Antillákon! Avagy: ki elégelte meg a szószátyár őrnagy szűnni nem akaró történeteit...? Kinek volt útjában a szép fekete Victoria? Ki zavarja meg a békés nyaralók éjszakai álmát...?

Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel!

Krimi

Nem jó, ha a család kifogásolja a gyerekek barátait. Rendesen maguktól is kinövik őket.

20. fejezet, 3. rész, 196. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

A rendes nőknek szükségük van rá, hogy elszórakozzanak egy kis pletykával. Meg kell tudniuk, hogy mi történik körülöttük, hogy kétszer kettő mikor négy, és mikor lehet ötöt is kifacsarni belőle! Az ilyen nők senkinek sem ártanak. Jártatják a szájukat, de készségesek, ha az ember bajban van.

23. fejezet, 1. rész, 218. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

26

A különböző mesterségek megváltoztatják az ember látószögét!

21. fejezet, 205. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Meg kell tanulnunk, hogy a kellemetlenségeket is elviseljük. Jó dolog cuclit dugni a kisbaba szájába, hogy ne sírjon. De idővel le kell szoktatni róla.

20. fejezet, 2. rész, 191. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Sohasem könnyű idézni egy beszélgetést, és pontosan beszámolni arról, amit a másik fél mondott. Az ember mindig hajlamos rá, hogy azt idézze, amit az ő véleménye szerint a másik mondani akart. Később már konkrét szavakat ad a szájába.

17. fejezet, 166. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

A társalgás mindig veszedelmes, ha az ember el akar titkolni valamit!

17. fejezet, 155. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Az ember eleinte figyel... aztán lankad a figyelme... gondolatai elkalandoznak, és hirtelen észreveszi, hogy elmulasztott valamit!

17. fejezet, 150-151. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Az a baj (...), hogy mindenki nagyon is sokat foglalkozik mások betegségeivel. Azt hiszik, hogy ha valaki elmúlt ötvenéves, annak már feltétlenül meg kell halnia agyvérzésben vagy infarktusban vagy valami effélében. Üres locsogás! Ha valaki azt mondja, hogy semmi komoly baja, szerintem úgy is van.

7. fejezet, 1. rész, 59. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Ahogy az ember öregszik, egyre jobban megszokja, hogy meghallgason másokat.

5. fejezet, 42. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Férfiak és nők egyszerűen partnert cserélnek, ország-világ színe előtt, ahelyett, hogy illendően eltussolnák, és kellőképpen restellnék magukat.

1. fejezet, 11. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

A pletyka gyakran tanulságos és hasznos.

16. fejezet, 137. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Az élet sokkal értékesebb és érdekesebb, ha fennáll a valószínűsége, hogy elveszítjük. Míg fiatalok, erősek és egészségesek vagyunk, és előttünk az élet, nem is értékeljük igazán.

17. fejezet, 157. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Tudja, hogy már nem érdekel. Érdekel? Hiszen meggyűlöltem! De érezteti velem, hogy hozzá vagyok kötve, hozzáköt az, amit együtt követtünk el.

12. fejezet, 2. rész, 107. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

Engem valahogy nem vonz. Nincs szexepilje. Egy csepp kacérság sincs a pillantásában. Szőke haj, szép bőr, mogyoróbarna szem, egész jó alak, kellemes mosoly, de hiányzik belőle az a valami, amitől egy férfi utánanéz az utcán a nőnek.

17. fejezet, 160. oldal, Európa Könyvkiadó, 2001.

A szerző további könyvei:

Agatha Christie: És eljő a halál...Agatha Christie: Nem zörög a harasztAgatha Christie: Öt kismalacAgatha Christie: A kristálytükör meghasadtAgatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
A szerző összes könyve

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom