A nagy dobás

(3 idézet)

amerikai életrajzi vígjáték-dráma (2016)

Figyelés

Mindenki, aki ismer, tudja, hogy én gond nélkül megmondom bárkinek, ha téved. Sőt, ez a szenvedélyem. De most először életemben ez nem akkora élvezet. A csalás korát éljük Amerikában. Nemcsak a bankszakmában, de a kormányban, oktatásban, vallásban, élelmiszerben, még a baseballban is. Ami engem zavar, az nem az, hogy a csalás nem szép, vagy hogy a csalás gonoszság, hanem, hogy 15 000 éven át a csalás és a rövidlátó gondolkodás soha nem működött. Egyszer sem. Mert a végén a bűnöst elkapják. Lebukik. Mikor feledkeztünk meg erről? Azt hittem, ennél jobbak vagyunk. De tényleg.

Hadd legyek most is őszinte. A pénzcsinálás nem olyan, mint amilyennek képzeltem. Ez a szakma megöli az életnek azt a részét, ami fontos. Azt a részt, aminek semmi köze az üzlethez. Az elmúlt két év olyan volt, mintha a belsőm felemésztené önmagát. Mindazok, akiket tiszteltem, már nem állnak szóba velem többé. (...) Az emberek egy szaktekintélytől várják, hogy megmondja, mit hogyan értékeljenek. Csakhogy ezt a tekintélyt nem tények, eredmények alapján választják ki. Azért választják, mert úgy tűnik, hogy tekintélyes és közkedvelt... és én nem vagyok, én sosem voltam közkedvelt.

A feleségemet a match.com-on ismertem meg. A profilomban ez állt: félszemű orvostanhallgató vagyok, társaságban félszegen bénázok, és van 145 000 dollár diákhitel tartozásom. Ő ezt írta nekem: pontosan téged kerestelek. Mármint az őszinteséget.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom