Batman

Mindig az úgynevezett normális pasasok okoznak csalódást. Én sosem féltem a lököttektől, azok legalább valamilyenek.

Van úgy, hogy az igazság nem elég jó. Néha az embereknek több kell, hogy kifizetődni lássák a hitüket.

Hős akárkiből lehet. Még abból is, aki megnyugtat egy kisgyereket csupán azzal, hogy a vállára terít egy kabátot, és tudatja vele, hogy a világnak még nincs vége.

- Nem félsz a haláltól. Azt hiszed, ez erősebbé tesz téged, pedig csak elgyengít.
- Miért?
- Hogy tudsz gyorsabban mozogni, vagy hosszabb ideig harcolni, mint mások, ha nem jár át a legerőteljesebb ösztönzés, amit csak kaphatsz: a halálfélelem?

A bűnt nem tűrhetjük el, a bűnözők mindig is az emberek együttérzésén élősködtek.

- Ismerem a téged hajtó haragot. A tomboló dühöt, ami úgy elnyomja a gyászt, hogy szeretteid emléke végül megmérgezi a véred. Egy napon azt kívánod, hogy bár soha ne élt volna, akit szerettél, úgy nem éreznéd a fájdalmat. Nem éltem mindig a hegyek közt, egykor feleségem volt a nagy szerelmem, de meggyilkolták őt. Ahogy te, úgy én is megtanultam, hogy vannak, akik ellen harcolnunk kell szüntelenül, könyörtelenül. A haragod nagy erőt ad, de ha nem uralod, elpusztít téged, ahogy majdnem engem is.
- Mi állítja meg?
- A bosszú.

Ha az erdő túlburjánzik, a tisztítótűz elkerülhetetlen.

Amikor először loptam azért, hogy ne éhezzek, át kellett értékelni a jó és a rossz fogalmát. Sokat utaztam, megismertem a bűn elkövetése előtti félelmet és a siker izgalmát.

A szerencse nem véletlen.

Senki nem pánikol, ha minden terv szerint megy, még ha a terv rettenetes is.

Hajnal előtt a legnagyobb a sötétség.

Csak úgy javulhat a helyzet, ha előtte romlik.

- Miért zuhanunk a mélybe?
- Hogy megtanuljunk kimászni belőle.

Kell egy kis anarchia, mert a káoszban van igazság.

Az őrület olyan, mint a gravitáció. Csak egy kis lökés kell hozzá.