Benedek Elek

Benedek Elek

(51 idézet)

1859. szeptember 30. — 1929. augusztus 17.
író, újságíró

Figyelés

Könyvek

Édesapám, édesapám,
Az Isten megáldjon!
A nyomodban mindig öröm,
Mindig mosoly járjon.

Édesapám, érted
Mit nem cselekedném!
Hogyha bírnám, vállaidról
A terhet levenném.

Ó, jó Isten, segélj,
Hogy ezt megtehessem.
Vállaidról terhet, gondot
Egykor levehessem.

Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam.
Aztán lepihentem. Ő róluk álmodtam.
Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.
Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!

Már a szép nap lenyugodott,
Egészen bealkonyodott
És setétbe vonta magát,
Adjon Isten jó éjszakát!

Száll, száll felém a csendes, édes álom,
Ereszkedik le rám aranyos szálon.
Egy pillanat, s álomba szenderedtem...
Óh, jó Atyám, őrködjél én felettem!

Szemeimre
Rászállott az álom,
Álmaimér
A jó Istent áldom.

Én lefekszem ágyacskámba,
Fejem hajtom párnácskámra.
Három angyal fejem felett:
Egyik megőriz engemet,
Másik szememet bezárja,
Harmadik lelkemet várja. Ámen.

Minden reggel, jó Istenem,
A nevedet áldom,
Add, hogy legyen az életem
Boldog, mint egy álom.

Szeretném, ha száz kezem volna, hogy dolgozhatnám sokat, megmérhetetlen sokat. De vannak napok (eleinte csak pillanatok, később órák, most már napok), amikor lelkemre nehezedik valami megmagyarázhatatlan, sejtelmes borongás, s a két kezemet is sokallom; amikor sötétnek, hidegnek látom az egész világot; amikor csak egyetlenegy gondolatom van: a halál. A halál, mely orozva lep meg. Talán épp abban a pillanatban rántja ki kezemből a tollat, amikor áradozó szívvel írom: de szép az élet, ó de szép!

Forog a szárnyas, a nagy időkerék,
Egy esztendő, ím, újra eltelék.
Fölvirradott az újnak reggele,
Egész világ reménységgel tele.

Esztendő, esztendő,
Édes új esztendő,
Szépből, jóból benned
Legyen elegendő!

Hallom már, angyal szárnya lebben,
Szívem, mint régen, meg-megrebben,
Itt vagy közel!
Itt vagy közel, óh, szép karácsony,
Rajtad csüng lelkem, semmi máson,
Jövel, jövel!

Édesapám nevenapját
Hej, de régen várom!
Bukfencet vet örömében
Mókus is az ágon.
Hegyes orrú víg mókusnak
Vigyorog a képe,
Csörgő-börgő-zörgő diót
Hajigál a légbe!

Kinyílott már az ibolya,
Megjött apa nevenapja.
Kicsi lánya azt kívánja:
A jó Isten áldja, áldja!

A szép tavasszal megjött
Névnapod, jó anyám:
Ibolyákkal köszöntlek
E reggel hajnalán!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom