Berkesi András

A boldogsághoz nem elegendő a szép lakás, a jó ruha, a kényelmes élet, a boldogsághoz nyugodt lelkiismeret is kell, mert anélkül a szerelem is tartalmatlanná válik.

Ha félünk valakitől, az nem jó. Azt tisztelheti az ember egy ideig, de csak tisztelheti, megszeretni nem tudja.

Minél értelmesebb vagy, annál jobban látod az életet s benne a magad értelmetlenségét.

A jogos indulat mellett nem árt, ha az ember gondolkodik is.

A szerelem sohasem az ész útját járja. Talán éppen ez a jó és szép benne.

Az ember nem sodródhat falevél módjára ide is meg oda is. Meg kell állnia a lábán.

Csak a gyengék sajnáltatják magukat, és nem gondolnak arra, hogy a sajnáltatás kiszolgáltatottságot jelent.

A cinikusság az ember védőpáncélja.

Az élet teljességét nem lehet képlet formájában felírni. Teljesen relatív, hogy ki mikor és milyen körülmények között érzi teljesnek az életét.

A hibáknak, a tévedéseknek van egy maximuma, azon túl a hibák már bűnné fajulnak, s az ember pedig becstelenné válik.

Az emberek könnyen felejtenek és megbocsátanak. Szeretteik elvesztését megbocsátják, de azt már nem, ha az egzisztenciájukat kihúzzak a talpuk alól.

Az igazi szerelem erősebb a legerősebb gyermeki szeretetnél.

Aki közéleti szereplésre vállalkozik, példát kell mutatnia. Ha én az írásaimban erkölcsöt prédikálok, az ne csak addig tartson. Akkor a magánéletben nem lehetek hazug és más.

Minden művészi alkotás kockázattal jár.

Kudarcnak tartom, ha valaki félreismeri önmagát, képességeit, és ezért nem tudja megvalósítani azt, amit szeretne. Nem tartom kudarcnak, ha jót csinálunk, de mások irigysége, a rossz értelemben vett konkurencia miatt az mégsem sikerül. Az igazi kudarc az bennünk van.