Boldogkői Zsolt

Boldogkői Zsolt

(69 idézet)

1961. április 12. —
magyar molekuláris biológus és egyetemi tanár

Figyelés

Könyvek

Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus.

A vallás bármiféle kritikája ellenérzést vált ki, rendszerint még a vallástalanok körében is. Fontos azonban elkülönítenünk az egyén hitének tiszteletben tartását attól a ténytől, hogy a vallás és a modern tudomány számos pontban ütközik egymással. Ez utóbbi egy megvitatandó kérdés, még ha gyakorlatilag széleskörű társadalmi egyetértés is van ennek ellenkezőjéről, állítván, hogy két különböző területről van szó, s jobb, ha békén hagyják egymást.

A vallás ellentmondásainak és a tudománnyal való ütközésének nyilvános elemzése még ma is tabutémának számít, ami lényegében a tudás szent kérdésekben való alkalmazásának elutasítása.

Az emberi elme fontos sajátsága, hogy ragaszkodik a nézeteihez, és közben nem veszi észre, hogy azok igen gyakran mások gondolatainak puszta asszimilációi.

A vallás egy különleges téveszme, mivel befolyásos erők szerveződtek védelmére, nem csupán az egyházak és a hittel élők, hanem a politika és a jog is erős bástyákkal védik.

A tudomány az egyetlen olyan módszer, melynek segítségével hiteles ismereteket szerezhetünk a világról. Ennek oka abban rejlik, hogy a tudomány nem megkérdőjelezhetetlen "szent" tanokon vagy ellenőrizhetetlen népi bölcsességeken alapul, hanem azon az eszmén, hogy a világ pusztán elméleti úton nem ismerhető meg; kísérleteket vagy megfigyeléseket kell tennünk ahhoz, hogy helyes elképzeléseket alkothassunk róla.

Az alternatív szerekkel az egészség fenntartásában, vagy a betegség gyógyulásában való hitet vásároljuk meg.

Az ember megpróbálja értelmezni a világ dolgait, de ha nincs elegendő tudományos ismerete, akkor téves konklúziókra is juthat. Sokkal jellemzőbb ennél, hogy nem saját kútfőből magyarázzuk a dolgokat, hanem másoktól vesszük át a magyarázatokat. Manapság az interneten terjed a legnagyobb sebességgel a butaság.

A tudománynak a világ megismerésében, a tudományos orvoslásnak pedig a gyógyításban nincs alternatívája.

Az emberi elme (...) fontos kérdésekben ragaszkodik az álláspontjához, még akkor is, ha az ellentmondó tények kiszúrják a szemét.

A tudomány ugyan nem a valós világ tökéletes képe, de mankót tud adni az ebben való tájékozódásra.

Az ember nem a szent figyelem által lett naggyá, hanem azért, mert evolúciós vonalunkon az intelligencia szelekciós tényezővé vált.

Elképzelni sem lehet, mi lenne, ha a történelem kerekét nem vezéri ambíciók és átvert tömegek mozgatnák, hanem az egyszer csak az értelem medrében haladna tovább.

A tudományos gondolkodás nem feltétlenül jelenti azt, hogy konkrét szakmai kérdéseken elmélkedünk. E gondolkodásmód egyik legfontosabb eleme a dolgok kritikus szemlélete, egy olyan attitűd, amely nem veszi készpénznek a dolgokat, hanem kételkedik és megpróbál utánajárni, ha nem tudja a problémára kapásból a választ.

Sokak szerint a tudomány csupán egy módszertan, melynek hatásköre nem terjed ki a transzcendentális világra. Ez tévedés, a tudomány mindennel foglalkozik, és nem csupán egy módszertan, hanem koherens tézisek rendszere is egyben.

Kapcsolódó személyek:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom