Dean Ray Koontz

Az ember sose tudhatja, mennyi ideje van hátra, ezért nem hagyhatjuk, hogy a karácsony elsuhanjon mellettünk anélkül, hogy megünnepelnénk.

Az élénk képzelet néha átok tulajdonosának.

Amennyiben valóban sosem halunk meg igazán, akkor a koleszterin nem ölhet meg engem, legfeljebb egy kicsit hamarabb mozdít el erről a világról.

A történelem tele van brutális gyilkosokkal. Hitler milliókat pusztított el, Sztálin még nála is többet. Mao pedig mindenkinél többet. Ma mindegyikőjüket szörnyetegnek tartjuk, pedig a maguk idejében rengetegen csüggtek rajtuk őszinte csodálattal.

Köztünk jó az együttműködés, mert kiegészítjük egymást. Erős vagy, ahol én gyenge vagyok, ahol pedig te vagy gyenge, én vagyok erős. Sok tekintetben nem is hasonlítunk egymásra, de egymáshoz tartozunk, mert összeillünk, mint egy kirakós játék darabjai.

Nem akarok legenda lenni. A legendák mind halottak.

Ha az ember hagyná, hogy a hírek elvegyék az étvágyát, akkor nagyon hamar éhen halna.

Ha rosszkor van az ember rossz helyen, egy nagyváros is éppen olyan élettelen tud lenni, mint a sarkkör.

Senki nem tud a lovaglás mesterévé válni, ha nincs elég türelme, és nem hajlandó kis lépésenként beletanulni.

A sötétség néha segít abban, hogy az ember alaposabban elgondolkozzon néhány dolgon.

Ebben a digitális korban az emberek mind adatbankok; elsősorban az az információ adja az értéküket, amelyet meg lehet szerezni tőlük.

Sokak számára a beszélgetés leginkább panaszkodást és aggodalmaskodást jelent.

A romlottság emberemlékezet óta jelen van minden civilizációban. Ha a szívet érinti, az adott kultúra az egészség terén küzd problémákkal. Ha az elmét, akkor nem tudja megérezni a gyógyulás útját, mert a szív árulónak számít.

A számítógépes guruknak van egy szavuk azokra az emberekre, akik azt hiszik, hogy lenyomozhatatlanok, pedig nem. Ez a szó az "ostoba".

Mindenki, aki elég jól ismeri a történelmet, tudja, hogy melyek a rossz irányok.