Dean Ray Koontz

Időnként jó félni. A félelem megőrzi az ember élénkségét. A figyelmét. A józanságát.

Az emberi intelligencia legnagyobb átka, hogy az ember többre vágyik annál, ami.

Nem létezik olyasmi, hogy jó vagy rossz érzés - csak maga a nyers érzékelés (...). A negatív és pozitív értékek csupán abból adódnak, hogy az ember értelmezi az értéksemleges ingereket, ennélfogva csupán addig maradnak fenn, míg maga az ember - vagyis gyakorlatilag értelmetlen az egész.

Az élet egy hatalmas svédasztal, amely roskadozik az érzékek és tapasztalatok végtelen és szívet melengető választéka alatt.

Egy kedves mosoly önkontrollal kombinálva messzire tudja vinni az embert.

Nem minden szenvedés származik a sors kezétől, hanem a hívásunkra érkezik.

Az ember sose tudhatja, mennyi ideje van hátra, ezért nem hagyhatjuk, hogy a karácsony elsuhanjon mellettünk anélkül, hogy megünnepelnénk.

Az élénk képzelet néha átok tulajdonosának.

Amennyiben valóban sosem halunk meg igazán, akkor a koleszterin nem ölhet meg engem, legfeljebb egy kicsit hamarabb mozdít el erről a világról.

A történelem tele van brutális gyilkosokkal. Hitler milliókat pusztított el, Sztálin még nála is többet. Mao pedig mindenkinél többet. Ma mindegyikőjüket szörnyetegnek tartjuk, pedig a maguk idejében rengetegen csüggtek rajtuk őszinte csodálattal.

Köztünk jó az együttműködés, mert kiegészítjük egymást. Erős vagy, ahol én gyenge vagyok, ahol pedig te vagy gyenge, én vagyok erős. Sok tekintetben nem is hasonlítunk egymásra, de egymáshoz tartozunk, mert összeillünk, mint egy kirakós játék darabjai.

Nem akarok legenda lenni. A legendák mind halottak.

Ha az ember hagyná, hogy a hírek elvegyék az étvágyát, akkor nagyon hamar éhen halna.

Ha rosszkor van az ember rossz helyen, egy nagyváros is éppen olyan élettelen tud lenni, mint a sarkkör.

Senki nem tud a lovaglás mesterévé válni, ha nincs elég türelme, és nem hajlandó kis lépésenként beletanulni.