Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők
Dmitry Glukhovsky

Dmitry Glukhovsky

(93 idézet)

1979. június 12. —
orosz író és újságíró

Figyelés

Könyvek

Mindannyian csak a szerepeinket játsszuk, és olykor elegünk van a jelmezeinkből.

A szépség szereti az árnyékot, árnyékban születik a kísértés.

Kívülről is látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket - mindent önmagára használ, s amint semmi sem maradt belőlük, egyszerűen elhajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész. Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésedet benne - tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked.

A hazugságban egyetlen dolog kényelmetlen - jó emlékezetet igényel. Hazudni olyan, mint kártyavárat építeni: egyre óvatosabban kell rakni a lapokat, le nem véve a szemed a bizonytalan konstrukcióról, amire alapozod az építményt. S ha nem veszed számításba a korábban felhalmozott hazugság legapróbb részleteit, minden összeomlik. Van még egy sajátossága a hazugságnak: egy kártyalap sosem elég hozzá.

Nem számít, hogy tévedett a részletekben, hogy a munka, aminek az egész rövid életét szentelte, egy hajítófát sem ért. Az a fontos, hogy ő hitt benne. És kiderült, hogy lehetséges. Látta a jövőt. Tudta, hogy az ember halhatatlanná válik.

A sors csak úgy magától nem létezik, el kell jutni hozzá.

11

Gyakran előfordul, hogy az álmunkban zseniálisnak tetsző gondolat felébredvén értelmetlen szózagyvaléknak bizonyul.

Megvan a módja, hogyan különböztesd meg a szerelmet a játéktól. (...) Az igazi szerelem felforgatja az egész életedet, fütyül a körülményekre. A játékot viszont hozzájuk lehet passzítani.

A félelem és a rémület egyáltalán nem ugyanaz. A félelem ösztönöz, cselekvésre késztet, találékonnyá tesz. A rémület megbénítja a testet, megdermeszti a gondolatot, azt veszi el az emberektől, ami emberi bennük.

Kevés a férőhely a paradicsomban, csak a pokol kapui vannak tárva-nyitva bárki számára.

Vannak dolgok, amiket nem akar megtenni az ember, megfogadja, hogy nem teszi meg őket, megtiltja magának, aztán váratlanul maguktól megtörténnek. Meggondolni sincs érkezése őket, megkerülik az agyközpontot: megtörténnek, s kész, s csak az marad, hogy csodálkozva nézi és győzködi magát az ember, hogy ebben semmi vétke nincs, ez csak úgy magától történt meg.

75

Akinek elég bátorsága és türelme van ahhoz, hogy egész életében a sötétségbe nézzen, elsőként fogja meglátni benne a fény felvillanását.

A remény olyan, mint a vér. Amíg áramlik az ereidben, addig élsz.

Az életben semmit sem lehet félszívvel csinálni. Nem lehet kokettálni a sorssal, folyton azt ígérni, hogy majd kicsit később, a következő alkalommal teljesen a tiéd leszek... talán nem is lesz újabb alkalom.

Az ember már csak ilyen: a tankönyvek tartalma csupán a záróvizsgák letételéig él az emlékezetében. (...) A számok, dátumok és ilyen-olyan államférfiak, politikusok neve nem marad meg a fejében tovább, mint a fapálcikával írott szavak a futóhomokban. Eltűnik nyomtalanul. Csodával határos módon csak az marad meg, ami végiggondolásra, átélésre ösztönözve képes megragadni az emberi képzeletet, s gyorsabb dobogásra késztetni a szívet. Egy nagy hősnek és szerelmének megragadó története egész civilizációkat képes túlélni, vírusként települ be az emberi agyba, és apáról fiúra öröklődik nemzedékek százain át.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom