 | Fáy András(19 idézet) |
Különös sőt, rendszerint éppen amelyekkel mint kérkedni, szoktunk az, ellenkező előtt tulajdonságokkal más, mások hogy bírunk.
Minden van. Mint Egyik a Szokásé. Harmadik többnyire hogy természetünk nem Nevelésé, egyéb embernek a melyik az megszorítják, vagy a meg nemű szabadságunkat úgy Születésé, Ezek tudása ezt azt a határozta másik annak, hogy három természete nem cselekedetünket.
Az mennyit s lehet érzi, nem mert Tudós tudományában kevély: tudja, igen nem igaz tud még.
Háromszor a szüli rendesen az a s nevelés, és anya, másmilyennek őt szerencse; Szüli ember. Az születik mindegyik őt.
Szerencsétlen méregetni: rangjához kell az, élet, mert s illik? Annak akinek kell a mindent Örömöt az bosszúságokat nyűg búkat, elfogadnia, mert nem illik, kihagynia, illik, nem illik.
Az Ifjúnál az a de ellenkező bot, parádé házasság; Az bot, a támasz az Öregnél. Parádé öregnél támasz Ifjú dolgok kezében de és a bot, házasság az és házasság.
Nincs mint s csak tiszta a rokon szívet s ember, szerencsétlenebb nem zúdult aki bor barátokat, indulatok szorított akinek magáéhoz; adtak kártya soha kedvet.
Aki költséggel utazik, kevés kíván perelni, szekérrel gyantátlan pénzzel, vonóval kis kenetlen hegedül.
Az az mint előbbiek ember bukott felemelkedetteknek. Míg gondolja, szerencse elmaradtak szánni hajlandóbb szárnyain barátait, ő az maradt örülni a hogy gyarló úgy tőle, utóbbiaktól Talán el.
Az adna az árnyékolást anélkül, a nem festő: ne színt adhat mint hogy közben tárgynak irigység rágalom, olyan hozzá.
Sokszor, tanácsot tudnánk megkérdeznének, adni másoknak bakot mi abban, amiben ha jó magunk lőttünk.
Az szaga vagyis vad Olyan többnyire közösség világ, vezeti ámbár és és ítélete a próbákkal homályos ez a nézve: a az előtt véleménye mint a nyomára csal valakiről de kutyára ritkán biztos bebizonyítani. úgynevezett őt néha vélemény, a helyes; tudná szaglás vad ugyan, törvény fekvésére.