Gabriel García Márquez

Gabriel García Márquez

(125 idézet)

1927. március 6. — 2014. április 17.
kolumbiai író, politikai aktivista

Figyelés

Könyvek

Ha van valami a világon, amit utálok, hát azok a kötelező ünnepek, amiken az emberek sírva vigadnak, utálom a tűzijátékot, a bárgyú karácsonyi énekeket, a krepp-papír girlandokat, amiknek semmi közük ahhoz, hogy egy kisded kétezer-ötszáz évvel ez előtt egy nyomorúságos istállóban megszületett.

A hírnév egy nagyon kövér néni, aki nem hál együtt az emberrel, de amikor az ember felébred, mindig ott áll az ágya előtt, és nézi.

Az ember nem annyi idős, ahány éves, hanem amennyinek érzi magát.

Amint múlnak az órák, a nap folyton ablakot cserél.

Az ellenség nagyobb hasznot húz az okosságunkból, mint a tévedéseinkből.

Az Úr kártyáit nem könnyű megfejteni.

Nekünk, özvegyasszonyoknak az az egy jó megvan az életünkben, hogy nincs már, aki parancsoljon.

Képtelen volt belátni, hogy létezhet ártatlan barátság férfi és nő közt: úgy vélte, hogy ötéves korban sincs ilyen, nyolcvanéves korban még kevésbé.

Az öregség az első kis eleséssel kezdődik, aztán a másodikkal jön a halál.

Az öregek, ha egymás közt vannak, nem is olyan öregek.

Nem hiszek Istenben, csak félem az Istent.

A halálnak nincs humorérzéke.

Egyszerre több nőt is lehet szeretni, és mindegyikért egyformán lehet szenvedni, úgy, hogy egyiküket sem csalja meg.

A férjes asszonyok, az anyák, az özvegyek, a nagymamák egy másik embercsoporthoz tartoztak, amely nem a megélt évek számával mérte az életkorát, hanem azzal, hogy még mennyi idő van hátra a sírig.

A nők számára csak két korosztály létezett: az eladósor, ami legfeljebb huszonkét éves korukig tartott, és az örök hajadonok: a vénlányok kora.

Kapcsolódó személy:

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ