Gayle Forman

Gayle Forman

(71 idézet)

1970. június 5. —
amerikai író

Figyelés

Könyvek

Reggelente fölébredek, és azt mondom magamnak: ez is csak egy nap, mindössze huszonnégy órát kell kibírnom valahogy.

Olyan különös ez. Anyu a legfélelmetesebb lény, akit ismerek, de mikor a nagyi ajtót nyit, láthatólag összelappad, mintha a nagyi emberevő óriás lenne, és nem egy százötven centis, festett szőke sárga tréningruhában és PUSZIT A MESÜGE SZAKÁCSNÉNAK! feliratú köténnyel.

A drámaírók nem azonosak a regényírókkal. Olyan műveket alkotnak, amelyeket előadni, értelmezni kell. Újraértelmezni korok szerint. Shakespeare lángeszét bizonyítja, hogy olyan szenzációs nyersanyagot hagyott ránk, amely valóban túléli az időt, kibírja a számtalan újraértelmezést, amelyeket hozzávágunk.

Hogy mit kell tenned, annak a kiderítésére néha az a legjobb módszer, ha azt teszed, amit nem kéne tenned.

Nagyon is lehetséges, hogy abban a pillanatban őszinte volt. (...) De a férfiak mások, mint a nők. Az érzelmeik ingatagok, ráadásul a színészek tetszés szerint kapcsolják ki-be őket.

Egy napon megszületünk. Egy napon meghalunk. Egy nap alatt megváltozhatunk. És egy nap alatt szerelmesek lehetünk. Minden megtörténhet egyetlen nap alatt.

39

Olyan vagy, mint egy szellem. (...) Hamarosan eltűnsz.

Sose tudhatjuk, melyik a zsákutca, melyik az elágazás. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, mikor változik meg az életünk. Csak akkor látjuk, amikor már megtörtént.

Akkor vagyok egyedül, ha egy másodpercre leállok, és elgondolkozom, hogy mit is érzek: otthon, a vacsoraasztalnál, ha anyu és apu éppen nem velem, hanem rólam beszélnek, vagy az iskolában, egy csomó mindenféle néppel, akik sose lettek igazán a barátaim.

Azt gondolom, hogy minden percben történik mindenféle, de ha nem állsz az útjába, kihagyod. Amikor utazol, beleállsz a sodorba. Nem mindig klassz. Van, hogy rémes. De máskor... (...) nem olyan rossz.

Azt hiszem, az utazáshoz ugyanolyan tehetség kell, mint a fütyüléshez vagy a tánchoz (...). Vannak, akikben megvan.

Lehetek csak tizennyolc, de már látom, hogy a világ két részre oszlik: a cselekvőkre és a figyelőkre. Azokra, akiktől beindulnak a dolgok, és azokra, akik csak baktatnak utánuk.

Ha maradsz, bármit megteszek érted, amit csak akarsz. (...) Talán túlságosan fájdalmas volna a régi életedet élni tovább, és könnyebb lenne neked, ha mindörökre kitörölnél bennünket az életedből. Ez ugyan nagyon szar lenne, de a kedvedért ezt is vállalom. Hajlandó vagyok hosszú távon lemondani rólad, ha ma még nem veszítelek el. El foglak engedni, ha maradsz.

- Hogy teszed túl magad a pánikon? (...)
- Sehogy. Megpróbálod túlélni. Összeszorítod a fogad, és valahogy majd csak kibírod.

A jazz a kiöregedett punkok zenéje.

11

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom