Háy János

Háy János

(69 idézet)

1960. április 1. —
magyar író, költő és képzőművész

Figyelés

Könyvek

Mindenki azt a sorsot akarja olvasni, amit él, és ahhoz a sorshoz akar valamit hozzászedni abból, amit olvas.

Az idő elég nagy úr, sőt azt mondom, a legnagyobb úr, és állati szemét, úgyhogy ledarál mindenkit.

A sors kegyes volt velem, mert nincsenek olyan betegségeim vagy olyan gondjaim, ami a testemet állítaná a központba minden reggel.

Ha valami nagy csapás ér, (...) akkor az idő, ha nem is begyógyít, mert nem kell semmit se begyógyítani, de segít, hogy azzal a dologgal együtt tudj élni.

Egy történettel - akár a saját történeted, akár máshonnét szeded össze - akkor tudsz bánni, amikor van egy erős érzelmi viszonyod hozzá, de van egy képességed rá, hogy tárgyszerűen nézz rá.

Az irodalmi mű nem tükröződése a valóságnak, hanem egy teremtett világ, ami persze az én tapasztalataim által épül meg, ha én írom.

Amikor elkezdődik a nemzeti tőkével való ideológiai zsonglőrködés, az egy hamis játék, mert mindenfajta tőke pusztán csak a gyarapodásában érdekelt, és abban a pillanatban, hogy ez a gyarapodás nem működik, a tőke kiszáll az ügyletből.

A szocializmusból szemlélve - ami egy diktatúra volt - a demokrácia egy olyan vágyott álomkép volt, amiről azt gondolhatta az ember, hogy ha bekövetkezik, automatikusan boldogabb lesz mindenki, de hát nem így van, mert a demokrácia is egy államforma, és abban is az államnak egy célja van, hogy az állampolgárok grabancán rajta tartsa a kezét.

Az érdek nélküli vélemények katalizálják a gondolkodást.

Az ember egy életre van szavatolva, nincsen B kategóriás élet, és az, hogy ez az élet koherens legyen, a te felelősséged, mert az élet maga felajánlja a koherenciát, de nem biztos, hogy te tudsz ezzel élni.

Mennyire el tudjuk magunkkal hitetni, hogy a mi döntéseinktől, a mi akaratunktól függ és mozog a világ!

Bármilyen államforma van, az ember lényegét érintő alapproblémák nem változnak meg, azok mindig ott kísértenek minket egész életünk során.

Ilyen a szerelem, valójában magunkban születik, és kevesebb kell a másikból bele, mint gondolnánk.

A meleggel ritmusban telnek meg a budai hegyek házasságtörő férfiakkal és nőkkel. Nyárra a gyerekeket is evakuálják valami táborba, vagy a vidéki nagymamához, hogy végre tudja meg az a kölök, hogy mi az hogy kecske, meg ilyesmi. Június közepétől az erdőben csak a szeretők vakogó szuszogása zavar bele a csendbe. Az állatok mind elkerülik az ösvények környékét, a bogarakon kívül. A bogarak nem változtatnak útirányukon. Annyira hülyék, elégyalogolnak a halálnak.

A házasságon kívüli viszonyokban is van megszokás, ami biztonságot ad, hogy mindig úgy van.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom