Horváth Imre

Horváth Imre

(45 idézet)

1906. november 4. — 1993. április 11.
erdélyi magyar költő

Figyelés

Könyvek

Csak a hajunknak tudjuk megbocsátani, hogy a fejünkre nőtt.

Nem biztos, hogy aki tűzbe jön az elveiért, tűzbe is menne értük.

Csukott szemmel csak a múltba tekinthetünk.

Hiába nagyobb a tenger, mégis csak a forrás oltja a szomjadat.

Hiába fordítasz hátat annak, ami előtted áll.

Aki a bolondot játssza, elmésnek kell lennie.

A csend olyan szöveg, amelyet könnyű félreérteni.

Az értelem társaságba kívánkozik, a butaság a tömeget kedveli.

A tükör leghűbb barátunk - velünk együtt öregszik.

A középút mindig széles, de van rajta halálkanyar.

A remény az egyetlen csaló, akit becsülök.

Akinek szárnya van,
boldog, mert elszállhat,
de ki gyökeret vert,
nem kívánhat szárnyat.

A vízesés csodája, hogy megőrzi a méltóságát, mikor zuhan.

Az erőgyűjtés az a munka, ami leginkább kimerít.

Mint magadat, úgy munkáld a világot.
Tedd teljessé, mi csak tökéletes.
Tetteidben túl kell élned halálod,
megszületni másként nem érdemes.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom