Karen Marie Moning

Elkövetted a nők egyik legnagyobb hibáját: nem egy férfiba szerettél bele, hanem abba, amilyen lehetne.

Az oxigén jelentéktelen. A vágy miatt zajlik az élet. Attól lesz értelme. Attól ér meg mindent. A vágy az élet. Arra áhítozni, hogy lásd a következő napfelkeltét vagy naplementét, hogy megérintsd azt, akit szeretsz, hogy újra próbálhasd.

Az emberek nem igazán veszik észre a gondozatlan, idős embereket, mintha ezzel letagadhatnák, hogy az óra ketyegésével belőlük is ugyanilyen idős ember kezd a felszínre törni.

Csak a végeredmény számít, az odáig vezető út nem.

A zene nagyszerű menekülési lehetőséget kínál.

Néha veszélyes, ha megállunk és gondolkodunk. Néha egyszerűen tovább kell menni.

A hazugságok leperegnek rólunk; az igazság az, amit a legnehezebb elhallgattatni.

Amíg el nem veszítjük, csak nagyon ritkán értékeljük azt, amink van.

A remény kulcsfontosságú tényező. Nélküle semmik vagyunk. A remény formálja az akaratot, az akarat pedig a világot.

Utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk.

Ugyanolyan sok mindent lehet tudni abból, amit az emberek elhallgatnak, mint abból, amit kimondanak.

Ne epekedj az után a férfi után, aki lehetnék, hanem jól nézd meg azt, aki vagyok.

Harcolunk, és néha rettenetes árat fizetünk érte. Higgyen nekem, tudom, miről beszélek. De amíg lélegzünk, felkelünk, és folytatjuk a harcot.

A túlélés egyetlen módja az, ha új utakat keresel az életed folytatására.

Sok a fájdalom, de az öröm is. A kettő közötti feszültség adja az élet lényegét. Nem tökéletes a világ, de valóságos. Az illúzió nem helyettesítheti. Inkább élek kemény, de valódi életet, mint a hazugságok édes életét.