Ladányi Mihály

Ladányi Mihály

(6 idézet)

1934. február 12. — 1986. szeptember 20.
magyar költő

Figyelés

Halkan ha hozzád kopogok,
ne fordíts hátat, ne menj mással,
nyújtsd a kezed, és boldogságom
add meg egy könnyű mosolygással.

Add
meg nekem, ha megöregszem,
ne lehessen
az életemre egyetlen rossz szavam.
Ne mondhassam szenteskedőn:
ezt vagy azt megbántam,
ne köphessem szemközt magam!

Élhettem volna gyönyörűen,
de most a házak énbennem épülnek
és dübörögve énbennem dőlnek össze.
Valaminek az eszköze vagyok,
mindig magamon érzek egy égő, nagy szemet,
s hányódom erre-arra, pedig
élhettem volna gyönyörűen.

Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? -
oly mindegy ez ma már nekem.
Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról,
lemondok rólad, szerelem.

Szeretem is, gyűlölöm is, Uram,
egész éjjel ölelném, fojtogatnám.
Kínokat hoztál e nővel, Uram,
s úgy reklámoztad, hogy szerelmet hoztál.

Az ember keres valakit
s valakivel mindig beéri.
Sikerül betetézni
régi megalkuvásait.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom