Ljudmila Ulickaja

Ljudmila Ulickaja

(58 idézet)

1943. február 21. —
orosz írónő

Figyelés

Könyvek

Azok közé tartozom, akik szerint fontos a hit. De hogy ezt Istennél találjuk meg, vagy valahol máshol, az rajtunk múlik.

0

Nem azért kell okosat mondanunk, hogy okosabbnak tűnjünk, hanem hogy okosabb legyen a világ általa. Ahogyan nem azért próbál szebb lenni egy nő, hogy ő okvetlenül jobban tetsszen, hanem mert ettől a világ is kicsivel szebb lesz.

A létra minden ember előtt ott áll, bárki megmászhatja. De minden ember máshonnan indul, nem mindenki jut egyforma magasra.

A szépség annak a kérdése, hogy mire állítjuk be a szemünket és a tudatunkat. Ha valaki a világból a kegyetlenséget és az iszonyatot akarja látni, hát abból nagyon sok van. De ha az irgalomra fókuszálunk, a valódi értelemben vett szépre, akkor meglátjuk. Be kell állítani az optikát.

A hatalomnak csak egyféle hangja van, a társadalomnak pedig sokféle.

Egy hatalom valódi arcát az mutatja meg, amikor az egyén és a hatalom konfliktusában nem a hatalom győz.

A hatalom sajátossága az, hogy állandóan korlátozni próbál. Ez nem jó vagy rossz, egész egyszerűen ez a hatalom, az állam lényege. Ezért hozták létre.

A népet a legegyszerűbb érveléssel lehet leginkább hülyíteni.

A jó hatalmat az különbözteti meg a rossztól, hogy a jó több levegőt ad a polgárainak, több teret, hogy kibontakoztassák képességeiket, beteljesítsék vágyaikat. A jó hatalom elég gyenge ahhoz, hogy hagyja a polgárait szabadon élni.

Vannak eszmék, elméleti alapok, amelyek azonosak minden művészeti ág számára.

Ahol elnémul a szó, ott a hang beszél. Az akarat aktusának átadásában erőtlen zene képes mélyen és intenzíven feltárni az ember belső állapotát, átadni a tiszta emóciót.

Miért van az, hogy a szüleim, akik olyan jóságosak, és annyira szeretnek, sehogy sem tudják felfogni, miben is élünk mindannyian? Sem a gondolataimat, sem az érzéseimet? Vagy velem is ugyanez lesz majd, és a gyerekeim rám is ilyen értetlenül néznek majd, és azt gondolják: az apánk olyan jóságos, és annyira szeret bennünket, de nincs miről beszélni vele? Bele van bonyolódva a saját unalmas, érdektelen világába. Nem, ilyen nem eshet meg velem.

A halál olyan félelmetes dolog, hogy a legjobb nem is gondolni rá sohasem. Aki mindig a halálra gondol, az természetesen nem látja tovább az élet értelmét, sőt nem is az élet értelmét, hanem hétköznapi kis dolgaink értelmét.

Kell egy kis lökést adni azoknak a folyamatoknak, amelyeket az idő enélkül is beteljesít.

Szörnyűséges, hátborzongató minden olyan elmúlt dolog, amit nem lehet visszahozni.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ