Omar Khajjám

Omar Khajjám

(15 idézet)

1048. május 18. — 1131. december 4.
perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász

Figyelés

Könyvek

Ó szerelem, segíts hát megint
A sors szomorú cselszövéseit
Darabokra zúzni, s aztán
Újragyúrni vágyam szerint!

Oh élj, siess! A gyönyör oly kevés:
holnapra élted tán a porba vész;
s por és penész közt nem vár majd reád
se bor, se lány, se lant - se ébredés!

Ne hidd, hogy e világtól válni félek,
s hogy lelkemmel sötétbe szállni félek.
Mind nem riaszt, hisz elpusztulni: törvény.
Mert nem tudtam jó úton járni: félek.

Maradnék, ha a reménynek csupán
egyetlen rügye fakadna a fán.
De nem fakad. Tehát elindulok,
s kisétálok a Semmi kapuján.

Mit ér a szív, ha elkorhadt belül,
ha szenvedélytől többé nem hevül?
Mit ér napod egyetlen perce is,
ha a szerelem lopva elkerül?

Az égi szerelemben nincs varázs:
hűlt hamu az, alatta nincs parázs.
A földit válaszd s fel ne add soha,
bár ára kín, keserv és koplalás.

Amit kaptál, elég legyen neked,
megváltoztatni semmit nem lehet.
Nézd el békés közönnyel azt, mi nincs;
így az, mi van, rabjává nem tehet.

Átküldtem lelkem - hátha hírt kapok -
az Éltentúlra. Teltek a napok,
míg végre megjött. Ennyit szólt csupán:
"A Mennyország s a Pokol - én vagyok."

Szenvedéseimnek bár vége-hossza nincs,
s te pompában ragyogsz, mint gőgös drága kincs,
egyik sem állandó, nagy játékos a Sors,
kedvére ad, cserél és visszavesz megint.

12

E földön, mondd, ugyan ki nem vétkezett?
Nem képzelek bűntől tiszta életet.
Ha vétkemet te gonosszal bünteted,
Mi különbség van köztem és közötted?

21

A mindenség titkát hiába űztem,
még fix pontot sem találtam az űrben,
csak egy gyöngyöt a tudás tengerében,
az is eltört, mikor cérnára fűztem.

Siralom a szívnek, ha heve nincsen,
ha sóvárgása, gyötrő tüze nincsen.
Szerelem nélkül záruló napodnál
eltékozoltabb nap részedre nincsen.

A menny kerek, rozzant fedél szegény
fejünk felett. Alatta nincs remény.
Ne hívd az eget! Tehetetlenül
forog az űrben, akár te meg én.

A sakktábla kockái: éj és nap.
Bábuk vagyunk a sors keze alatt,
ő játszik velünk, tologat, kiüt
és a sötét dobozba visszarak.

38

Volt egy Kapu, de kulcsa elveszett;
volt egy Fátyol, nem tépte szét kezed;
ma még miénk a hír s holnapra már
kiejt rostáján az Emlékezet!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom