Poirot

A babonák hatalma a legerősebb hatalom a világon.

Egy ember ül a kocsmában Damaszkuszban. Felnéz a poharából, és a halált látja, aki a sarokból mered rá. Felkiált: "Még nem jött el az időm!" Lóra pattan, és vágtában menekül Damaszkuszból. Átvág a sivatagon, és megérkezik Szamarrába. A hosszú úton megszomjazott. Megáll egy kútnál, ahol már várja a halál. (...) Amikor másodszor találkoznak, az ember így kiált: "Lehetetlen! Elszöktem előled Damaszkuszban." A halál szelíden a vállára teszi a kezét, és azt mondja: engem is meglepett, hogy Damaszkuszban látlak, mert a találkozónk helye mindig is itt volt a kútnál Szamarrában. Hiába minden. Az ember nem menekülhet, a végzet lesújt rá.

Azt mondják, az utazás szélesíti a látókört. Mi, írók is ezzel ámítjuk az olvasót. De én erősen kétlem, hogy így lenne. Ellenkezőleg: beszűkíti a szellemet. Végül untatni kezd a nagyvilág. Egyre tisztábban látom, csak az ember az, ami számít, nem a tájak.

Nincs olyan gonoszság a Földön, melyet a Mindenható keze ne tudna eltörölni. Ezt sose felejtse el, mert e nélkül a tudat nélkül mi mindannyian megőrülnénk.

Az ikrek között a kötelék, a szeretet nagyon erős, de ha ezt valami mégis megbontja, eltörik. A szeretet könnyen fordul gyűlöletbe, könnyebb gyűlölni, mint elfelejteni.

Gyakran a kimondott és a leírt szó között óriási szakadék tátong.

Egy bizonyos korban azt képzeljük, hogy nincs már több románc, és ha mégis lecsap ránk, csúnyán lever a lábunkról.

Nagyon sokféle ember él a Földön... csak tudnunk kell, hova tartozunk.

Az élet olyan, mint a drága kabát. Személyre szabott.

Azért tartjuk a művészeket, hogy közelebb hozzák hozzánk a világot.

Néha a látszatot hisszük el valóságnak.

Amikor megtagadják az igazságot, a lelkünkben űr támad. Mintha Isten magunkra hagyott volna egy kegyetlen helyen. Kérdeztem az Úrtól, ahogy mindnyájan, hogy mit kell tegyünk, és azt mondta: cselekedjünk helyesen. Úgy véltem, ha megteszem, az az űr hirtelen megszünik.

Egy csatornapatkány még öltönyben is csatornapatkány marad.

Az igazság (...) gyakran megviseli a szemtanúkat.

Semmi sem okoz nagyobb fájdalmat az embernek, mint ha megtalálja az igazit.