Puzsér Róbert

Puzsér Róbert

(28 idézet)

1974. október 24. —
magyar író, kritikus

Figyelés

Könyvek

A forradalmaknak az a természetük, hogy nem lehet őket leverni. Ha itt levered, kipattan máshol és máskor, s ott győz. A forradalom mindig győz.

Azért kerülnek emberek az utcára, mert ma már nem társadalmakban élünk, hanem tömegben. Egy társadalomban senki nem kerül az utcára, mert a közösség megtartja az egyént. Csakhogy az emberiségnek ma már nincs saját lelke - de talán pontosabb, ha úgy mondom, hogy forma- és marketingtervezett, tömeggyártott lelke van.

A celeb a hozzáadott érték nélküli sztár. A celeb mindennek a legalja, a teljes leértékelődés. A celeb egy civilizációs mélypont. Hírnév teljesítmény nélkül. Ha már csak kimondjuk azt a szót, hogy celeb, gyászzenét kellene bejátszani alá. A celeb egy nyilvános senki. Erre nincs jobb definíció.

Ma már nem gondolom azt, hogy az általános választójog egy helyes és jó intézmény. Ma már nem gondolom azt. Én ma már azt gondolom, hogy igenis kellene egy intellektuális cenzus. Nem túl magas. Ez nem elitizmus, tehát én nem egy elefántcsonttoronyból nézek lefelé, és azt mondom, hogy aki nem ismeri Kantot (...), az ne szavazhasson. Nem erről van szó. Csak mérjük fel, hogy tudja-e, hogy miről szavaz! Csak ezt mérjük föl! És hogyha azt látjuk, hogy nem tudja, miről szavaz, akkor kap négy évet, hogy megtudja, és addig nem szavaz. És ebben semmi antidemokratikus nincs. Ez nem antidemokratikus. Ez a társadalom önvédelme.

A celeb a nyilvános senki (...), aki hogyha kimegy a szobából, akkor többen lesznek bent.

A XX. századnak volt értelme, és bár ne lett volna; a XXI. századnak nincs értelme, és bár volna.

A tudományos módszertan a valóság megismerésére törekszik, a posztmodern pedig a valóság elérvénytelenítésére törekszik.

Az amikor az embernek az egója egy kis barométer lesz, (...) mérni tudja saját hamisságát.

Egyszer mindennek vége van. Minél nagyobb az önelégültség és az önfétis, később annál nagyobb a kiábrándultság és a pofára esés. A mérték megtartása a legfontosabb.

Ha a város és a falu nem emeli fel magához a nyomortelepet, akkor a nyomortelep fogja lezülleszteni magához a várost és a falut.

Mindenkinek joga van annyira (...) normasértőnek vagy akár romlottnak lenni, amennyire csak akar - amíg nem árt vele senki másnak.

A karácsony a szeretet és a csodák hónapja. Ez bár egy közhely, de mi hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni. A valóságos törődés és szeretet helyett mindig csak a karácsonyi rutinok és az ajándékok, és a vásárlósdiban meg az ajándékozósdiban nem vesszük eléggé észre a csodákat.

A posztmodern tudós teoretikusai mindössze azt mulasztották el közölni velünk, hogy a nyelvi dekonstrukció programja valójában a neoprimitivizmusban való önfeledt elsüllyedést jelenti.

Amiről tudok, az fáj. Sokszor nagyon. Amiről nem tudok, az nem fáj. Csakhogy amiről nem tudok, az megöl. Nem feltétlenül, de potenciálisan, minden pillanatban. Ezért mindig jobb tudni, mint nem tudni.

A szexuálisan frusztrált, kulturális rabságban tartott, érzelmileg és lelkileg fogyatékos tömegember a kétségbeesetten üldözött boldogság reményétől hajtva maga az ideális fogyasztó, s egy személyben a gépsor vagy monitorsor mögött költekezésének forrását nap mint nap megtermelő tökéletes profitgyártó biorobot.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom