Richard Bach

Richard Bach

(87 idézet)

1936. június 23. —
amerikai író

Figyelés

Könyvek

A bűntudat az a nyomasztó érzés, ha valaki másnak az érdekében szeretnénk megváltoztatni a múltunkat, a jelenünket, vagy a jövőnket.

Aki reményre szorul, az vagy ne a Földet válassza, vagy ne vegye túlságosan komolyan az itt folyó játékokat.

Belül felnőtt vagyok... kellene valamilyen felnőttségi vizsga, és ha azt az ember megállta, hivatalosan felnőttnek nyilvánítanák, függetlenül attól, hány éves.

Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.

A szavak csak ócska mankók a telepátiához képest.

Ha hihetetlen dolgokat akarsz hallani, csak a fizikusokhoz kell fordulnod. Hajlik a fény; görbül a tér; az órák a rakétákon lassabban járnak, mint az emberek otthonában; ha egy részecskét kettéhasítasz, két ugyanakkorát kapsz, mint a széthasított volt; ha elsütsz egy puskát, és fénysebességgel indítod a golyót, a puskacsőből nem jön ki semmi...

Hogyan lehet az, hogy értelmes emberi lények háborúba kényszeríthetők?

Ha a tudás megelőzi a tapasztalatot, előfordul, hogy értelmetlennek tűnik.

Meghalni olyan, mint kánikulai napon mély tóba merülni.

A mondanivalód csak nagyon kevés embert fog érdekelni, de ez így van rendjén. Ne feledd: egy mester értéke nem a köréje csődülő tömeg nagyságával mérhető.

Nem tudom, merre vagy, de valahol már élsz a világban, és egy napon te meg én megérintjük majd ezt a kaput, ezen a ponton, ahol most én. Aztán majd bemegyünk a kapun, betölt minket a jövőnk és a múltunk, és annyit fogunk jelenteni egymásnak, amennyit soha egyetlen ember sem a másiknak. Még nem találkozhatunk, nem tudom, miért. De egy nap minden kérdésünkre feleletet kapunk majd. Minden lépésem közelebb visz egy hídhoz, amelyen át kell mennünk, hogy találkozhassunk. Ugye, nem lesz nagyon sokára? Ugye nem?

Annyi könyv létezik, mégis mennyit kellene még megírni! A sok téma, mint érett gyümölcs csüng a fa tetején. Nem nagy élvezet felmászni értük az ingatag létrán, kúszni az ágak között, hogy leszedhessük őket - de micsoda öröm, ha megvannak!

A harag mindig félelemből fakad, a félelem pedig abból, hogy attól félünk, elveszítünk valamit.

Arra van szükséged, hogy tovább keresd önmagad, mindennap egy kicsit fedezz fel belőle.

Nem lehet olyan álom, amelynek az eléréséhez ne lenne elegendő erőd.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ