Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők

Shelly Fan

(18 idézet)

teljes nevén Shelly Xuelai Fan, amerikai idegtudós

Figyelés

Könyvek

A mesterséges intelligencia a legemberibb technológia. Az egész azzal az ötlettel kezdődött, hogy mi lenne, ha léteznének embereket utánzó gépek. Aztán jött az emberi gondolkodás folyamatainak másolása, majd az agy tanulmányozása és elemzése. Mára sokan attól félnek, hogy az MI intelligensebbé válhat, mint az ember.

A mesterséges intelligencia valójában annyira áthat mindent, hogy gyakran nem is tartjuk ezeket az automatizált rendszereket Ml-nek. Egy szakmai vicc szerint, ha egy gép meg tud csinálni valamit, amit korábban csak ember tudott, akkor azt a feladatot már nem is tekintjük az intelligencia jelének.

Egy kaotikus világban megkeressük a hasonlóságokat a különböző fogalmak és jelenségek között, hogy az ismeretleneket hozzá tudjuk kötni azokhoz, amiket korábban már tapasztaltunk. Ez pedig lehetővé teszi, hogy általános mintázatokat fedezzünk föl.

A mesterséges intelligencia algoritmusok egyik legfőbb korlátja - és a rendszerek iránti közbizalom elsődleges gátja - a rejtélyesség.

A gépi tanulásban megvan az erő, hogy iparágakat alakítson át, akár az emberek magasabb szintre emelésével, akár bizonyos feladatokban a kiváltásukkal. De ehhez a kutatóknak meg kell találniuk a módját, hogyan tegyék az algoritmusokat érthetőbbé és ezáltal elszámoltathatóvá.

A mesterséges intelligencia csak annyira lehet jó, amennyire a tanítására használt adatok jók, vagyis ha a kezdeti oktatási példák rosszak, az algoritmus meg fogja tanulni ezt a torzítást.

Az előítéleteknek rendszerint nem a tanuló algoritmusokat tápláló hideg és kemény statisztikák az okai. A mesterséges intelligencia tanulók gyakran inkább az oktatóanyagokban eleve benne rejlő elfogultságot veszik át: azét az adatét, amit a társadalom állít elő. Más szóval az algoritmusok alkotóik előítéleteit tükrözik, olykor az eleve bennünk lévő előítéletek elmélyítéséig vagy igazolásáig.

A legmodernebb neurális hálózatok is kevésbé intelligensek, mint egy totyogó kisgyerek, ha egy változó helyzet rugalmas kezeléséről van szó. A kisgyerek könnyedén felismer egy kutyát, alkotni tud egyszerű mondatokat, és rájön, hogy kell használni egy iPad-et. Kérd meg bármelyik mesterséges intelligenciát, hogy hajtsa végre mind a három feladatot, és az algoritmus - hacsak nincs kifejezetten megtanítva mind a háromra - kudarcot fog vallani.

A valódi intelligencia nem mond csődöt, ha átalakítod a problémát - befogadja az újat is. (...) Adj egy gyereknek például egy hot dogot, és ő tudat alatt létre fogja hozni a hot dog modelljét, miszerint: hengeres hús egy kifliben. Ellentétben a mesterséges intelligenciával, a gyereknek nem kell több millió példát látnia ahhoz, hogy fogalmat tudjon alkotni magában.

A technológiai forradalom mindig is foglalkozástípusokat szüntetett meg, és a mesterséges intelligencia - azáltal, hogy az automatizációt automatizálja - kétségtelenül maga is rá fogja nyomni bélyegét az emberiség jövőjére.

A szuperintelligencia, meglehet, rémisztő fogalom. Miután ezek a rendszerek elméletileg képesek mindent megtanulni, ami a világon megtanulható, szinte elkerülhetetlennek látszik, hogy egyszer úgy döntsenek, érdekükben áll felszámolni az emberiséget.

Noha a szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázatával sokat foglalkoznak a sajtóban, a mesterséges intelligencia-szakértők úgy vélik, ez a világra rászabadított Ml legkevésbé aggasztó következménye - mivel a legnagyobb gondot a munkahelyek megszűnése és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek jelentik.

A technológia nem önmagában jó vagy rossz. Az emberek tűzik ki a célt, és egy algoritmusnak önmagában nincs akarata, hacsak valaki kifejezetten nem úgy programozza. Még ha a jövőben az ember ki is szervezi a gépi tanulás programozását a mesterséges intelligencia-rendszerekhez, akkor is mi maradunk azok, akik meghatározzák az Ml végcélját: hogy szolgálja, gyarapítsa az emberiséget. Egy Ml, amit arra programoztak, hogy vacsorát főzzön, talán képes lesz különböző konyhák sokféle fogását elkészíteni. De nem fog hirtelen úgy "dönteni", hogy megöli a tulajdonosát, vagy felgyújtja a házat. Az algoritmusok a tanításukra használt adatokból tanulnak, és hacsak valami betegesen gonosz emberi programozó úgy nem dönt, hogy a gyilkosságot és a gyújtogatást választja, akkor ezek soha nem lesznek az Ml repertoárjának részei.

Ahelyett, hogy átvenné a szerepeinket, a mesterséges intelligencia lehetővé teheti, hogy megszabaduljunk a gépies szellemi feladatoktól, nagyjából úgy, ahogy ma emlékeket és feljegyzéseket "szervezünk ki" az okostelefonunkhoz. Inkább egy "Ml + ember" jövőre kell törekednünk, ahol a dolgozók és a technológia hatékonyabban egészítik ki egymást, mintsem arra készülnünk, hogy az Ml kiváltja az embert.

A mesterséges intelligencia éveken keresztül az üres ígéretek és a túlzott felhajtás átkát hordozta. Ez nem igaz többé. Az Ml-rendszerek végül bejutottak a lakásunkba, az életünkbe, és itt is fognak maradni.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom