Simon Márton

Simon Márton

(57 idézet)

1984. április 14. —
magyar költő

Figyelés

Könyvek

Akkor is színészkedtem, amikor tényleg fájt.

Ez nem vers, hogy csak úgy véget érjen.

Most pedig megtanítalak szeretni,
ezek voltak az utolsó szavai.

Látod, ez lett belőled is,
szavak,
pedig tényleg hiányzol.

Látod ott azt a kínai kajáldát?
Ott volt egyszer mindennek vége.

A csomagolást általában megtartom.
Így vagyok veled is.

Csak nyugodtan,
úgyis rosszul fogsz dönteni.

Ez mind múlékony.
Legalább hasonlít rám.

Rosszul állt neked, ahogy szeretni próbáltál,
ez kétségtelen. Időnk tele van fehér foltokkal.

Előjött az ágyam alól a szörny, és most nekem panaszkodik, hogy fásult és depresszív, meg hogy már a félelem sem a régi.

Sötétítőn fák
árnyéka lebeg és én
el vagyok veszve.

Őszinte ne legyél,
olyat bárki tud.

Azt várják, hogy beszéljek róla;
elkezdem a bőrt tépdesni a számról,
de nem értik, hogy ez már az.

Milyen jó, hogy nem látjuk a korláttól a szakadékot.

Egy értelmetlen tetoválás
írásjegyeiről azt hazudni,
hogy örök szerelem.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom