Stanislaw Lem

A természetben semmi sem egyszerű.

Adj meg az embernek mindent, amit csak kíván, s boldogtalanná teszed!

A múltat nem lehet letagadni. Nem küszöbölhetjük ki belőle azt sem, ami idegen számunkra.

Tér és idő zsugorodnak,
Ha én egyszer nekikezdek.
Amit mások már feladnak,
Nekem ott van csak a kezdet.

A jó könyvek mindig igazat mondanak, még akkor is, ha olyasmit írnak le, ami sohasem történt meg, és nem is fog megtörténni.

Nem azt kell átformálni, amire nézünk, hanem más nézőpontot választani.

Egyre gyorsuló ütemben keverednek tökkelütöttek a világ hatalmi elitjébe. Sajnos nem mindenkinek jut olyan végzetes sors, amilyet én szívből kívánok mindannyiuknak.

A kultúra nagyrészt leépül, visszafejlődik, mert az egyre szaporodó és egyre fejlettebb műholdas adók egyre nagyobb mennyiségben zúdítják az emberekre a szórakoztató, banális, kalandos, butító, eltompító, mindig könnyen emészthető, nem különösebben változatos ócskaságok tömkelegét, mindenhová eljuttatják a végtelenül leegyszerűsített mintákat, elfojtják az egyéni gondolkodást, nem is csak az öltözködésben és a szokásokban, hanem a viselkedési normákban, a kívánatos és követendő mesterséges ideálokban is.

Tanulhatnánk az élet természetes evolúciójától, mert okosabb nálunk, mégpedig azért okosabb, mert mintegy háromezerszer több ideje volt a tanulásra, mint nekünk, a fiatal emberi nemnek, amely alig egymillió évet számlál.

Az az előrejelzés a leghasznosabb, amely a készítőjének hajt hasznot: vagyis a téves, de kelendő jóslat.

Ami az egyes kormányok hivatali idején és politikusai becsvágyán kívül esik, az lényegtelen, akárcsak az, ami a még aktív nemzedék biológiai szemhatárán túl van.

A háború a legrosszabb módja annak, hogy ismereteket gyűjtsünk egy idegen kultúráról.

Az evolúció gyakran teljesen ártatlan lényeket ruház fel rettenetes külsővel.

Napjaink meg vannak számlálva. A statisztikusok szorgalmasak.

Szegény barátom, azt mondod: "Utánam az özönvíz!" - de csak a WC láncát húzod meg.