Voltaire

Ha nem lenne Isten, ki kéne találni.

A világ olyan, mint egy öreg, kacér nő, aki leplezi a korát.

A föld egy óriási színház, amelyben más-más néven ugyanazt a tragédiát játsszák.

A társadalom a nőktől függ.

Azt javaslom, hogy valamennyi hiedelmét kérdőjelezze meg, kivéve azt, hogy kétszer kettő négy.

Minden országban az számít erénynek és bűnnek, erkölcsileg jónak és rossznak, ami hasznos, illetve ami ártalmas az illető társadalomra nézve.

A szent szűz fiának halála óta valószínűleg nem múlt el egyetlen nap sem, hogy ne öltek volna meg valakit az ő nevében.

Mindenki egy orral és öt ujjal születik, de senki sem születik az isten eszméjével.

Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek!

A munka (...) arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.

Ha csak két ember lenne a világon, vajon hogyan jönnének ki egymással? Segítenék egymást, bántanák egymást, hízelegnének egymásnak, kígyót-békát kiabálnának egymásra, csatáznának, kibékülnének; sem egymással, sem egymás nélkül nem élhetnének.

- Hogyan imádják az Istent Eldorádóban?
- Sehogysem imádjuk (...), nincs mit kérni tőle, mindennel elárasztott, amire szükségünk van; folytonosan köszönetet mondunk neki.

A legszebb gondolat is elveszti értékét, ha ostobán fejezik ki, és unalmat kelt, ha ismételgetik.

Semmivel sem meglepőbb dolog kétszer születni, mint egyszer; a természetben minden feltámadás.

A sorsunk rettegés, minden nézet szerint,
s olyan, mit biztosan hihetnénk, semmi sincs,
És a természetet kár is kérdezni, néma:
Isten kell, hogy legyen, ki szól is hozzánk néha.