beitghanima saját idézetei
Mikor úgy érezzük, hogy miénk a világ és minden, ami benne van, azokat a perceket választja ki a sors, hogy minden elromoljon.
Azt állítani, hogy valakinek megállt a szívverése, fiziológiailag pontatlan meghatározás. A szív nem áll meg. Kötelessége tovább dolgozni, tekintet nélkül gazdája érzelmeire.
A feleségek bevált fogása, hogy megtöltik a házat egy szakajtónyi gyermekkel... akkor aztán vége a férfiak csöndes magányának!
Aki hallgatózik, magára vessen ha rosszat hall magáról (...). Remélem, soha többé nem ér az a balszerencse, hogy elejtett szavaknak legyek akaratlan fültanúja.
A szerelem nem olyasmi, ami megtörténik velünk, hanem olyasmi, amit csinálunk. Akkor hát mit nem csináltam én?
Hátborzongató, hogy repül az idő a macskajajban. Ez azért van, mert olyan kevés a gondolatunk, pont ellenkezőleg, mint a vízbe fulladásnál, amikor elvillan előttünk az élet, és örökkévalóságig nyúlnak a percek, mert olyan sok gondolat zsúfolódik beléjük.
Két ember kapcsolata titokzatos dolog (...). A kívülálló sohasem érti igazán, mi működteti őket.
Ha egyszer megszeretünk valakit, nagyon nehéz kidolgozni magunkból, miután a távozás hímes vesszejére lépett.
A szenvedés és az egyszerű élet hozzátartozik a spirituális epifániához. A fizikai komfort nemcsak szükségtelen, de akadályozza is a lelkiséget.
Sohasem fogok arra célozgatni, hogy a szingliség hiba, vagy hogy ha valaki szingli, annak okvetlenül van valami baja. Mert mint valamennyien tisztában vagyunk vele, a szingliség normális állapot a modern világban, az élet egy bizonyos pontján akárkiből lehet szingli, és ez az állapot ugyanolyan érdemes tiszteletre, mint a házasság szent köteléke.
Vannak (...) viszonyok, amelyekről az ember már a beindulásnál tudja, mintegy gombnyomásra, hogy ez az, az a tökéletes, ezek hosszú távra mennek - az ilyen viszonyokat általában a közelmúltban kutyának állt pasink szokta kezdeményezni valaki mással, miközben még mindig a megértésben reménykedünk.
Szeretem a karácsonyt, amely fixen nem a tökéletesség ünnepe, hanem a jó, derűs életé!
Korunkban és napjainkban egy nőnek egyetlen valakire van szüksége, és az ő maga.
Vannak bizonyos időszakok az életben, mikor minden elromlik, nem tudjuk, merre menjünk, úgy rémlik, mintha körülöttünk mindenfelé olyan rozsdamentes acélajtók csapódnának össze, mint a Star Trek-ben. Ilyenkor azt kell tenni, hogy legyünk hősnők és maradjunk vitézek, ne süllyedjünk bele az ivásba vagy az önsajnálatba, és minden oké.