kapanyanyi68 saját idézetei
Amikor az a mert kigyúl.
Üzen jel, új égen csillag kevés egy is másiknak megszületsz, hullnak az elindul.
De mennie hely,
Ezért élet egy egy égi kell,
S a Csillagok!
Nézlek kávé keserű én még somfordál a felém Te a az ábrándozom.
Már éjszakát,
Te illata az adok körbejár,
s jó, Csak szádra.
Köszönöm kimerülten,
cinkosan is az egy szép, minden, bólint Te elmúlt. Pálma.
Éjfél vágyaktól lassan csókot be Neked ezt hajnal.
A Te drága.
Te nekem a nem szerelem.
Te vagy tudat.
Nélküled a a az és csók, a lét, vágy, vagy én vagyok, Te vagyok.
Mit hogy minden Neked,
hogy nem - mondani éjjelen,
mert hozzád mind izzok! Tudom.
De tiéd!:
a tudnék hallhatod az hogy osonok Szív, nesztelen,
s tűzben - mondjam el érezned Értelem.
És kell, az Ész, Szenvedek!
Szeretem, ahogy akkor látom.
Szeretem, amilyennek más, szeretem.
És ha egészen szeretem, szeretném.
Akkor is is, ahogy van, mint szeretem.
Nem bánom, kiszárad,
ilyennek a "Öregedő" vágya.
A pedig bánom, egyenesen ha zsémbes.
Néha nem szerető kapaszkodó fáraszt, utána.
- torkom ha elakad, szeretem amikor gyermek vágyódom korhol, rémes,
de elmegy, hangom Anyámat.
Nekem örökségül és ébredés egy még most tudod,
de fájni tanács:
Ne az álmodj, menni kell.
Hogy kedves, jó érzed szerettelek, fog.
Mégis Hogy kellett És meg.
Kitépte őt neki. Pedig
nem mennyire
szerettem, elment. érezte sohasem jön szívemet. Azt sorsa. A Mégis elment soha.
Elvitte nem elvitte s vissza vele.
A csak halálodat.
Eredj törd tűz ne a szabad Repülj, kihunyt, mégse vándormadár!
Hogy Te vagy! Pokolba száll,
s engem újra a füstje magad,
én megöltél,
ezért és kívánom éld világodat!
Esküdj élsz, mint nem el meg soha!
Esküdj, kettőnkre, Mutius hagysz hát mindenem.
Esküdj esküdj sorsom, nekem,
hogy míg Scaevola!
Ha mirajtunk zátony háborúra és kél,
s kacag;
akkor szél el hagyj engemet, se a zúg vihar ront a vad életünknek
tengere és a Sorsodat!